Carlsen a rájátszásban végre világbajnokhoz és világranglista-vezetőhöz méltón játszott. Az első partiban sötéttel még beérte békés döntetlennel. A másodikban egyértelműen túljátszotta az ellenfelét, a végjátékban futópárja volt Karjakin bástyájával szemben, s bár az elemzőprogramok többször is „forszírt” mattot mutattak, a norvég nagymester időzavarban nem találta meg a pontos folytatást, s a kihívó végül bravúros lépéssel döntetlenre mentette a meccset.
A csalódás nem viselte meg a világbajnokot, harmadik nekifutásra sötéttel is nyerésre játszott, s szép gyalogáldozat után behatolt Karjakin védelme mögé, elég volt egyetlen hiba, s a kihívó kapitulált. A negyedik partiban az orosz sakkozónak sötéttel kellett volna javítania az egyenlítéshez. Elkeseredetten próbálkozott, de nem játszott jól. Carlsen stílszerűen tett pontot a páros mérkőzés végére, vezéráldozattal készítette elő a mattot. Ezzel a ráadást 3-1-re, a vb-döntőt 9-7-re nyerte meg.
A sajtótájékoztatón taps és „Happy birthday!” köszöntötte. Elárulta, az alapmeccs tizenkettedik játszmájára szándékosan nem készült fel elmélyülten, ezért siettette a döntetlent, arra spekulálva, hogy sokkal frissebben kezdheti meg a rájátszást, mint Karjakin. A taktika fényesen bevált.
– Először is szeretnék köszönetet mondani Szergejnek a meccsért, csodálatos küzdelem volt – kezdte az értékelést a győzelem után. – Nagyon boldog vagyok, hogy végül sikerült örömöt lelnem a sakkozásban. Ma, azt kell mondanom, élveztem a játékot. Végső soron ez a legfontosabb. Akadt néhány sötét pillanat a páros mérkőzés során, de most minden szép, magabiztosan tekintek a jövőbe – mondta.
Karjakin rendkívül sportszerűen fogadta a vereséget, nem panaszkodott arra, hogy a tizedik partit szerencsétlenül vesztette el, elmulasztva a döntetlenhez vezető folytatást. – A harmadik és negyedik játszmában viszont alapvetően Magnus állt nyerésre – jegyezte meg. S azt is elismerte, hiába készült rengeteget az egész meccsre, Carlsen rendre kikerülte az előkészített változatokat, vagy ő maga nem emlékezett a kidolgozott folytatásra…
A végső szentenciát, ki más, mint a korábbi világbajnok Garri Kaszparov, minden idők egyik legjobbja mondta ki: – Hiányos felkészülésével Magnus felbosszantotta Caissát (a sakkozás istennője – a szerk.), de nem annyira, hogy Karjakin ölébe vetette volna magát.