Feltételezések helyett nézzük a szikár tényeket! A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kongresszusának előrezgéseként, május 27-én hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. 150 millió dollárnyi mocsok ömlött a testület vezérkarára, Blattert május 29-én mégis újra elnökké választották – 1998-as regnálása óta ötödik ciklusára –, ám június 2-án lemondott, és azt ígérte, csak az újabb rendkívüli közgyűlésig marad hivatalában. Ennek időpontját jövő februárra tűzték ki, ám múlt csütörtökön bűnügyi eljárás indult az ügyvivő elnök ellen egy 2005-ös, a karibi szövetséget érintő szerződés, továbbá egy kétmillió svájci frankos összeg miatt, amely 2011-ben Michel Platini számláján landolt.
Az egykori klasszis labdarúgó, az UEFA első embere sokáig Blatter fő riválisának tűnt, majd az elmúlt hónapokban már utódjaként számoltak vele, egészen a múlt hét végéig. Onnantól azonban rohamosan veszített a presztízséből és az esélyéből, és ezt érzékelve hétfőn levelet írt az európai szövetség 54 tagjához címezve. Bár ne tette volna. Saját magát tisztázni szándékozó üzenetében ugyanis azt állítja, hogy 1999 és 2002 között fő állásban dolgozott a FIFA-nak, és mivel e sokrétű munkáért csak részjuttatásokat kapott, a fennmaradó összeget, kétmillió svájci frankot 2011 februárjában fizették ki neki.
Azaz 580 millió forintot, tulajdonképpen mint elmaradást, négy évért, kilenc esztendővel a teljesítés után. Történt tehát mindez 2011 februárjában, majd 2011. június 1-én Blattert ellenjelölt nélkül választották meg újabb négy évre elnöknek. Ehhez képest az MSZP-s Simon Gábor azon állítása, hogy a 2014 elején nála talált 240 millió forint a politikusi pályafutása előtti megtakarításokból származik, egészen életszerű.
Platini ugyan hangsúlyozta, hogy őt semmiféle váddal nem illették, a hivatalos iratokban szerepelt a „jogtalan kifizetés” kitétel, ami nem sok jóval kecsegtetett. Blatter és az ő számára sem. Olyannyira nem, hogy tegnap napvilágot látott, már Platini ellen is nyomoznak.
A tét tehát nagyobb lehet, mint a FIFA elnöki posztja, amelynek pár napja Ali bin al-Husszein jordán herceg az első számú várományosa. Esélye a fogadóirodák szerint 25-ről mintegy 64 százalékra ugrott, de a legalább mindenütt ismert, egykori zseniális brazil játékos, Zico mellett a nigériai Segun Odegbami, a dél-koreai Csung Mong Jun, a libériai Musa Bility, a trinidadi David Nakhid, sőt akár a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke, az orosz Kirszan Iljumzsinov is szóba jöhet.
A névsort nem Rejtő Jenő állította össze, hanem a futballvilág maga.