Ivkovics Sztojan résen volt. A magyar férfi-kosárlabdaválogatott szövetségi kapitánya kiszúrta, hogy a FIBA ellenőre beült a meccs utáni sajtótájékoztatójára, és ezért jól fésült mondatokban elpufogtatott néhány közhelyet, az igazi mondandóját pedig megtartotta későbbre, amikor nekünk, magyar újságíróknak nyilatkozott az eszéki sportcsarnok folyosóján, és amikor így kisebb kockázata lehetett a retorziónak.
Akkor már ezt mondta:
„Kicsik vagyunk az álmaink megvalósításához, ami nem azt jelenti, hogy nincsen hitünk. Rossz érzések maradtak bennünk, mert próbáltunk a kosárlabdára koncentrálni, de embertelen volt, amit a srácoknak ki kellett bírniuk.”
Perl Zoltán húsz pontig jutott
Fotó: Nemzeti Sport/Koncz György
Kicsik vagyunk – értsd: nincs akkora tekintélyünk, hogy fontos mérkőzéseken a játékvezetők egyformának lássanak minket olyan kosárlabda-nagyhatalmakkal, mint adott esetben Horvátország.
Világbajnoki selejtezőt veszítettünk el 74-69-re Eszéken, a vereség lépéshátrányt jelent a csoportban, az pedig nagyon is bosszantó, hogy nyerhető meccsen kapott ki a csapat két okból is.
Ebből az egyik az, hogy az albán, török, görög játékvezetői hármas a személyi hibáknál más mércével ítélkezett a két oldalon, a hazai játékosok több védelmet kaptak tőlük, mint a magyarok, amit idegileg is nehéz elviselni, maga a kapitány, majd a harmadik negyedben Keller Ákos is technikait kapott reklamálás miatt – mindkettő jogos volt, a reklamálás és a büntetés is.
A másik ok a csapatnak a megszokottnál gyengébb játéka volt. A játékosok dicséretére válik, hogy bár megvolt a véleményük a játékvezetésről, elsősorban magukban keresték a hibát, és sajnos akadt mit találniuk… Keller Ákos például szinte ostorozta magát, mert nem kaparintott meg kulcsfontosságú lepattanókat, haragudott magára a technikai miatt, a teljesítményét nullának nevezte, Perl Zoltán pedig elismerte, hogy amikor végre felzárkóztunk a horvátok nyakára, és akár fordíthattunk is volna, rendre eladtuk a labdát, kihagytunk tiszta dobóhelyzeteket, tehát kicsit saját magunkat is vertük meg.
Az említett lépéshátrány azt jelenti, hogy maradt még esélyünk kijutni a szeptemberi világbajnokságra, de ahhoz már a többi eredmény roppant kedvező alakulására is szükség lesz. Jelenleg ez a J csoport állása: 1. Litvánia 17, 2. Olaszország 16, 3. Lengyelország 14, 4. Horvátország 13, 5. Magyarország 13, 6. Hollandia 12.
A részletek taglalása nélkül nekünk mind a három hátralévő meccsünket meg kell nyernünk, ugyanakkor a lengyelektől két kudarc kell ahhoz, hogy megelőzhessük őket, a horvátokat pedig muszáj lenne legkevesebb hat ponttal legyőzni februárban.
Ehhez az első állomás már vasárnap itt lesz: a Tüskecsarnokban Hollandia lesz a következő ellenfél (16.00, M4 Sport).
