A barcelonai Európa-bajnokság – nyugodtan használhatjuk a jelzőt – szégyenteljes nyolcadik helye után Nagy Viktor, Vámos Márton, Hosnyánszky Norbert, Hárai Balázs, Varga Dénes, Bedő Krisztián és még az ördög tudja, hány világ- és olimpiai bajnokunk nélkül utazott el a berlini világkupára férfi-vízilabdaválogatottunk.
Miközben fel voltunk készülve a legrosszabbra, csak azt felejtettük el, hogy Märcz Tamás szövetségi kapitánynak ezúttal volt ideje több héten keresztül gyakorlatozni a tartalékos(nak tűnő), 24 év átlagéletkorú kerettel, és a fiúk készségszintre tudták fejleszteni azokat a finomságokat, amelyek a különbséget jelentik a vereség és a győzelem között.
Pedig a rajt pocsékra sikerült, vereség a házigazda németektől, ám utána legyőztük Ausztráliát és Japánt, s csoportmásodikként az Egyesült Államokkal találkoztunk a negyeddöntőben. A 10-8-as győzelem megfelelt a játék képének, csakhogy az elődöntőben szombaton az olimpiai bajnok Szerbia várt ránk – igaz, néhány nagyágyú, így például Prlainovics és a világ legjobbjának tartott Filipovics nélkül, viszont a riói olimpia hőseivel, Dusan Mandiccsal, Randjeloviccsal és a fradista Jaksiccsal.
Mandics és Jaksics ide vagy oda, 12-11-re legyőzték Manhercz Krisztiánék az örök mumust. A negyedik negyedben 10-10 után Zalánki Gergő balosa kétszer is elsült, s 12-10 után már csak szépítésre futotta Dejan Szavics szövetségi kapitány csapatának. A találkozó legjobbjának nem érdemtelenül a sorsdöntő gólokat szerző Zalánkit választották.
A döntőbe a nagy meglepetésre a németeket ötméteresekkel legyőző Ausztrália került, akiket egyszer már megvertünk Berlinben, de hogy ennyire sima lesz a finálé, azt nem gondoltuk. Kettő-kettő után 7-2-re húztunk el, és attól kezdve nem volt gond, 10-3 is volt már az állás, A. Ford állította be a 10-4-es végeredményt, amiben oroszlánrésze volt a pazarul védő szolnoki kapusnak, a meccs emberének megválasztott Kardos Gergelynek. Kardost egyébként a FINA TV angol nyelvű riportere Cristiano Ronaldóhoz hasonlította, s ha jobban megnézzük, egy kicsit emlékeztet „Pipi” a portugál megasztárra. Csak egy kicsit jobb a lábtempója…
Legutóbb 1999-ben nyertünk világkupát, még mielőtt megkezdődött volna a három olimpiai bajnoki címet eredményező nagy sorozatunk, Kemény Dénessel a kapitányi székben. De Märcz Tamásnak sincs szégyenkeznivalója az elmúlt bő egy évért: vb-ezüstérem, világliga-második hely és most világkupa-győzelem. Csak az az Eb ne lett volna…
Férfi vízilabda-világkupa, döntő: Magyarország–Ausztrália 10-4 (2-1, 2-1, 4-0, 2-2). Gólok: Manhercz 4, Bátori, Pásztor és Zalánki 2-2, ill. Power, A. Ford, Kayes, Younger.