Xavi Sabaté kapusként, majd utánpótlástrénerként szolgálta a Barcelonát, onnan az Antequera másodedzőjének szegődött el, aztán érkezett hasonló minőségben, Ortegával 2012 nyarán Veszprémbe. Ahol tavaly ősszel egyet előre lépett, akkor úgy tűnt, átmenetileg. Ám zilált helyzetben mindjárt a Flensburg feletti sikerrel nyitott, gyorsan, hatékonyan, mégis diplomatikusan rendezte a neuralgikus irányítókérdést, és a többi játékoshoz is megtalálta a hangot. Méghozzá a spanyol mellett a magyar hangot is, mert ő azon kevés külföldi trénerek egyike, aki nem élcelődik azon, hogy a mi nyelvünk megtanulhatatlan.
Ettől persze még nem választották volna szövetségi kapitánnyá, ha a csalódást keltő Eb-szereplés és az olimpiai részvétel esélyének elvesztése nem kerül Talant Dujsebajev posztjába. Csakhogy szükséghelyzet állt elő – mondhatnánk, olyan, mint a nőknél, de még annál is akutabb. Mert míg a lányok az Elek–Ambros kettős vezérletével biztosan kijutnak a decemberi Eb-re, addig a fiúk júniusban „vagy ők, vagy mi” típusú vb-selejtezőt vívnak a szerbekkel. Nemzeti együttesünk az előző, katari tornáról is lemaradt, és még soha nem fordult elő, hogy egymást követő két világbajnokságról (ráadásul köztük az olimpiáról) hiányzott volna. Sabaté kinevezése ezért a lehető leggyakorlatiasabb megoldás: Veszprémben nap mint nap együtt dolgozik a válogatott egyik felével, és jól ismeri a másikat, a szegedi kontingenst is.
Mivel lassan négy éve köztünk, a magyar kézilabdában él, pontosan tudja és érzi, mi forog kockán, és ezt így fogalmazta meg: „Óriási kihívás a szerbek elleni két vb-selejtező, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a csapat ott lehessen a 2017-es világbajnokságon. Ez most a legfontosabb feladat, ezért most csak ebben gondolkodom, nem pedig fiatalításban vagy hosszabb távban. A jelenlegi helyzetben mindenkinek maximálisan kompromisszumra készen kell hozzáállnia a válogatott felkészüléséhez, az edzőtáborokhoz és a mérkőzésekhez is, csak ez vezethet sikerre.”
A közös munka a lehető legrangosabb mérkőzéssel kezdődik – a másodedző kiválasztása a napokban várható –, együttesünk ugyanis április 9-én Toulonban az olimpiai és vb-aranyérmes franciák vendége lesz. Győzni persze leginkább a szerbek ellen kell, a júniusi vb-selejtezőn. Persze, fel lehet vetni, mi lesz utána. A kérdés jelenleg azonban inkább az, mi lesz addig és főleg akkor.
Újra a lengyelek ellen
Női válogatottunk szerdán, Koszalin városában 27-24-re nyerte a lengyelek elleni Európa-bajnoki selejtezőt, amelynek vasárnap 18.30-tól Érden rendezik a visszavágóját. Pontosabban remélhetőleg nem vágnak vissza a lengyelek, akik ezúttal is nélkülözni fogják legjobbjukat, az állcsonttörést szenvedett Kudlaczot. Mivel a négyes csoportból ketten jutnak ki a decemberi, svédországi Eb-re, nem is a kvalifikáció a kérdéses – a szlovákok és a finnek csak elméletben lehetnének veszélyesek –, hanem az elsőség. Ami egyrészt az Eb-sorsolás kiemelésekor számít majd, másrészt a lelkünknek is jót tehet a lengyelekkel szemben, a tavalyi vb-n elvesztett nyolcaddöntő miatt.