A selejtezők folyamata 2015 márciusában kezdődött, s – stílszerűen – 32 hónapon át tartott. Összesen 210 ország válogatottja próbált szerencsét
– Oroszországnak rendezőként nem volt erre szüksége –, Európának 14, Ázsiának és Afrikának 5-5, Dél-Amerikának 4, Közép- és Észak-Amerikának 3 hely jutott, ez eddig harmincegy, és a harminckettedik is nagy valószínűség szerint Dél-Amerikáé lett, mert Peru az idegenbeli 0-0 birtokában Limában fogadta Új-Zéland legjobbjait a selejtezősorozat 870., egyben utolsó mérkőzésén. (Ausztrália a labdarúgásban ázsiai országnak számít, a földrajzilag ázsiai Izrael és Kazahsztán pedig európainak.)
Az „auszik” tegnap délben 77 000 néző előtt fogadták Hondurast a sydney-i ANZ Stadiumban. Az első félidő – mint ahogy az első mérkőzés sem – nem hozott gólt, a másodikban azonban Mile Jedinak, a házigazda 33 éves csapatkapitánya kezébe vette a dolgok irányítását. Az Aston Villa 73-szoros válogatott középpályása az 53. percben megpattanó szabadrúgással vette be Donis Escober – nem Escobar, mint a néhai drogbáró! – kapuját, majd a 72. és a 85. percben is biztos lábbal értékesítette a Bryan Acosta kezezése, majd a Johnny Palacios Tomi Juric elleni szabálytalansága miatt megítélt büntetőket. Az egyiket a jobb, a másikat a bal sarokba helyezte a horvát szülők már Sydney-ben született, nagy szakállú gyermeke. (Jedinak egy rövid ideig a varasdi Varteks csapatában is profiskodott.) Alberto Elis már a hosszabbítás másodperceiben szerezte meg a vendégek becsületgólját.
Ausztrália ezzel ötödször jutott ki a világbajnokságra, ebből az utóbbi négy alkalommal (2006, 2010, 2014, 2018) megszakítás nélkül. Azt nem lehet mondani, hogy Angelos „Ange” Postecoglou szövetségi kapitány csapatának ölébe hullott az oroszországi repülőjegy: 22 mérkőzést kellett játszania, mire kiharcolta a továbbjutást! Ennél többet még egyetlen válogatottnak sem a történelem során… Postecoglou egyébként 52 éve Athénban született, szüleivel ötéves korában, 1970-ben emigrált Ausztráliába, ahol négyszeres válogatottságig vitte.
„Még nem döntöttem el, hogy folytatom-e a válogatott élén, most pár nap pihenőre és gondolkodási időre van szükségem a családommal. Huszonegy éve vagyok edző, 31 évesen nyertem az első trófeámat, de további húsz évig edzősködhetek, én akkor is outsider maradok az ausztrál futballban, mivel nem volt fényes játékoskarrierem, a négy válogatottság nem sok. Akárhogy is, ez a négy év életem legnehezebb négy éve volt. Ahonnan indultunk és ahová eljutottunk…” – mondta Postecoglou, amihez a 103-szoros válogatott Tim Cahill, a „Socceroos” 38 éves korelnöke ennyit tett hozzá: „Ha majd öregebb leszek – még annál is öregebb, mint amilyen most vagyok –, hihetetlenül büszke leszek arra, hogy ismét kijutottunk a vb-re. Ezért most fiatalnak érzem magam, és mindent elkövetek, hogy ott lehessek Oroszországban.”
Ez lenne a szamoai anyától és ausztrál apától származó Cahill negyedik világbajnoksága.
Szerencsés jegytulajdonosok
Az oroszországi világbajnokság mezőnye: Irán, Japán, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Ausztrália (Ázsia), Tunézia, Nigéria, Marokkó, Szenegál, Egyiptom (Afrika), Mexikó, Costa Rica, Panama (Észak- és Közép-Amerika), Brazília, Uruguay, Argentína, Kolumbia (Dél-Amerika), Oroszország, Franciaország, Portugália, Németország, Szerbia, Lengyelország, Anglia, Spanyolország, Belgium, Izland, Svájc, Horvátország, Svédország, Dánia (Európa), Peru (Interkontinentális selejtező).