Magyarországon röplabda-mérkőzésen emberemlékezet óta nem volt olyan parázs hangulat, mint a Törökország elleni Európa-liga-döntő első mérkőzésén. S a magyar lányok maradéktalanul rászolgáltak a bizalomra, a közönség rajongására. Három kiélezett játszmában, kétszer 23-ra, végül 21-re hozva a szettet, 3:0-ra legyőzték az esélyesebb vendégeket, akiktől pedig az előcsatározások során kétszer is simán kikaptak.
Hogy mi történt azóta? Jan De Brandt, válogatottunk belga szövetségi kapitánya már a találkozó előtt kijelentette, az elmúlt egy hónapban is rengeteget fejlődött a csapat, bízik abban, hogy ezúttal már sikerül legyőzni a törököket. Nem a levegőbe beszélt. Ne hallgassuk el, hogy a törökök a világelithez tartoznak. Idén megnyerték az Európai Játékokat Bakuban, két éve ezüstérmet szereztek az Európa-bajnokságon, kijutottak a londoni olimpiára is, ahol kilencedikek lettek. Igaz, hogy az Európa-ligában nem a legerősebb csapatukkal szerepelnek, de természetesen így is győzelemre törnek.
Ám méltassuk inkább a magyar hölgyeket! Nem szégyen, de így igaz, nagyon mélyről indultak. Először 2012-ben vettek részt az Európa-ligában, s a csoportkörben mind a tizenkét mérkőzésüket elvesztették. 2013-ban már nyertek kettőt, de a gépezet igazából 2014-ben indult be.
Sikerrel vették az Eb-selejtezőt, s huszonnyolc év után ismét kijutottak a kontinenstornára. Idén egyelőre töretlen a menetelés, ha vasárnap Izmirben sikerülne egy szettet elcsenni a házigazdáktól, megnyernék az Európa-ligát, amire már mindenhol felkapják a fejüket.
Pedig legyünk őszinték, a keretben csupán három nemzetközi szinten is jegyzett klasszis szerepel, két ütő Sándor Renáta és Horváth Dóra, valamint a center Dobi Edina. A csapatszellem egészen kiváló, ha a játékosok ezen felül érzik a szurkolók szeretetét, akkor szárnyakat kapnak. Vasárnap tehát visszavágó, szeptember végén pedig kezdődik az Európa-bajnokság. Mostantól muszáj odafigyelni a magyar női röplabda-válogatottra.