Koszovó csak tizenegy játékost nevezett, a tizenkettedik, Gazmend Sinani csak lélekben volt a többiekkel. Ha nincs a balesete, talán nem is kerül be a keretbe, ám a center éppen a 27. születésnapján autóbalesetben elhunyt, és országa szövetsége így tisztelgett az emléke előtt. A balsorsú kosárlabdázó bulizott a jeles alkalomból, hazafelé tartva érte a tragédia, ami természetesen sokkolta a magyarok és a lengyelek elleni világbajnoki selejtezőre készülő koszovói válogatottat.
Ráadásul három másik játékos is megsérült a balesetben, így Brad Greenberg szövetségi kapitány nem véletlenül fogalmazott így a találkozó előtt: „Fizikálisan és mentálisan sem tudtunk felkészülni, de igyekszünk mindent kiadni magunkból, a maximumot nyújtani. A hazánkért és Gaziért.”
A magyarok a sok hiányzó miatt – az ellenfél honosított amerikai játékosai nem utaztak ide a selejtezőkre – ismeretlen csapattal találkoztak. A szakmai stáb összesen két koszovói játékosról talált videofelvételeket, így nem maradt más, mint a saját játékra összpontosítva, esélyeshez méltón nyerni.
A képlet nem volt bonyolult: ha Koszovót megelőzzük a csoportban, akkor továbbjutunk a világbajnoki selejtezők második körébe. Ennek a megakadályozásához a házigazdának nemcsak a magyar, hanem vasárnap a lengyel válogatottat is meg kellene vernie, a mieinket legalább nyolc ponttal, és ennek a valószínűsége szinte a nullával egyenlő.
Ivkovics Sztojan játékosain tehát minden szempontból jóval kisebb volt a teher. Segítségül kisebb szurkolótábort kaptak, az itt állomásozó békefenntartó csapatok 400 magyar katonája közül mintegy kéttucatnyian jöttek el drukkolni a csapatnak. A félig megtelt háromezres csarnokban jól hallatszott a hangjuk: a helyiek a várttal ellentétben egyáltalán nem teremtettek pokoli hangulatot.
Magyar részről Rosco Allen kezdett a legjobban, gyorsan szórt hat pontot a palánk alól, Koszovó Berisha tripláival tartotta a lépést. Ivkovics kapitány 12-12-nél behozta Govenset, Kovácsot és Eilingsfeldet – mindannyian egy hárompontossal hálálták meg a bizalmat. A védekezés is figyelmesebb lett, és egy tizenkét pontos rohanással a magyar együttes 24-12-re elhúzott.
A második negyedet viszont pocsékul kezdte, három és fél percen át nem talált a gyűrűbe, a házigazdák pedig szorgosan araszolgattak egyre közelebb, sajnos a játékvezetőkre is ráragadt a lelkesedésük, és 30-30-nál ki is egyenlítettek, sőt Gorsha büntetői-vel először a mérkőzésen vezettek is.
Ivkovics Sztojan szokásához híven folyamatosan forgatta a csapatot, de ebben az időszakban nemigen találta a legmegfelelőbb megoldást, senki sem tudta magával húzni a többieket, nagy nehezen sikerült döntetlennel zárni az első félidőt.
Perl Zoltán 12 ponttal járult hozzá a sikerhez
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A folytatásban Vojvoda Dávid felvállalta a vezér szerepét, neki köszönhetően haladhatott fej fej mellett a két csapat, a többiek azonban rengeteget rontottak. A rossz dobóformát látva Koszovó átváltott zónavédekezésre, és alig akadt vállalkozó a célzásra, mindenki csak passzolni akart… Szerencsére a védekezésben viszont keményebb és határozottabb lett a magyar együttes, emiatt a vendéglátók sem gyakran szaporították a pontjaik számát.
Végül Govens gyors tripláival sikerült ismét tíz pont fölé tornázni az előnyt, ami megnyugtatta a csapatot. Koszovó ráadásul elfáradt a hajrára, és nem is lehetett kérdéses az utolsó percekben, hogy a magyar válogatott „kiizzadta” a győzelmet, és ott lesz a selejtezők második csoportkörében.
