A magyar férfi-kosárlabdaválogatott úgy lépett pályára Hollandia ellen, hogy muszáj győzni. Csütörtökön ugyanis kikapott Horvátországban, és csak akkor lehetett esélye – persze más eredmények kedvező alakulása esetén – a világbajnoki selejtezőcsoport harmadik helyének az elcsípésére, ha a hátralévő három mérkőzését megnyeri. Először hazai pályán a hollandok ellen.
Ivkovics Sztojan együttese az utóbbi másfél évben, különösen a sikeresnek mondható Európa-bajnoki szerepléssel belopta magát a szurkolók szívébe, a hazai meccseit rendre telt ház előtt játssza. Így volt ez tegnap is a fővárosi Tüskecsarnokban – ez 2200 nézőt jelent –, ahova már napokkal a találkozó előtt minden jegy elfogyott. A szövetségi kapitány egy helyen változtatott a keretén csütörtökhöz képest: Ruják András helyett a mindössze 18 éves Somogyi Ádámot nevezte a hollandok ellen, a fiatal kosaras szeptemberben írta alá első profi szerződését a spanyol harmadosztályú Aqumisia Laboratorios Zamorano együtteséhez.
A hollandok júniusban hazai pályán tizenöt pontos vereséget szenvedtek a mieinktől, bár Perl Zoltán a tegnapi találkozó előtt azt mondta, abból az eredményből nem szabad kiindulni, a kiváló irányító szerint akkor a csapat csaknem tökéletesen játszott, és azt nehéz lesz megismételni.
Talán nem is sejtette, mennyire… Nyögvenyelős lett a kezdés, nemigen akart összeállni a játék. A védekezéssel nem volt különösebb gond, de a támadásokba rengeteg pontatlanság csúszott bele, ha csak két-három ponttal is, folyamatosan a hollandok vezettek. A második negyed utolsó két percében jött el a fordulat: Vojvoda Dávid triplájával, néhány remek labdaszerzéssel és ügyes kosárral sikerült kicsit állva hagyni az ellenfelet, és ötpontos előnyt szerezni a nagyszünetre (34-29).
A második félidőt jobban kezdte az ellenfél, de a magyar csapat felvette a ritmust, a remekül játszó Benke Szilárd és Darrin Govens pontjaival tartotta a távolságot. Amikor az utolsó negyedben Benke három plusz egy pontjával tizenegyre hízott az előny, azt hihettük, megvan a meccs. Ám az ellenfél nem engedett megnyugvást, a legkisebb hibát is kihasználva nyílttá tette a hajrát. Az utolsó percben személyi hibákkal tördelte a játékot, ami be is jött, a magyar játékosok kihagyták a büntetőket – 78-78 állt az eredményjelzőn a rendes játékidő végén.
A hosszabbítás is hatalmas csatát hozott, Vojvoda bravúros pontjaival sikerült némi előnyre szert tenni, és ezt már nem is herdálta el a válogatott – kiérdemelve a közönség ünneplését.
– Nagyon büszke vagyok a játékosaimra, akik összeszedték magukat az eszéki vereség után, és óriásit küzdve újra nyerni tudtak – mondta Ivkovics Sztojan. – Senki sem hitte volna a selejtezők kezdetén, hogy két fordulóval a vége előtt még lehet esélyünk a továbbjutásra, ebből is látszik, hogy nemcsak az érmek érdemelnek elismerést a sportban. Februárban folytatjuk.