A hétdanos mester úgy véli, az olimpiai közvetítés további lökést adhat a sportág nemzetközi elismertségének és hazai terjedésének. Ráadásul nemcsak az olimpiai számok, hanem a tradicionális budo (harcművészet) esetében is. A tervek szerint Tokióban 1-1 férfi és női kata (formagyakorlat), és 3-3 férfi és női súlycsoportban kumite (küzdelem) versenyszámokat rendeznének kategóriánként 8 fő részvételével, ami összesen 64 versenyzőt jelent.
A sportág idehaza komoly anyagi gondokkal küzd, egyfelől az állami támogatás jelenleg nagyon kevés, a pályázati lehetőség minimális, különösen a versenysportra, másfelől az önkormányzatok is inkább a kiemelt olimpiai sportágakat támogatják, harmadrészt a gazdaságból szponzor szinte csak az ismerősökből kerül ki. Kozma Erzsébet bízik benne, hogy a karate olimpiai sporttá válása esetén a szponzorok is szép számmal megjelennek.
Testi, lelki harmónia jellemzi a karatét, emeli ki Kozma Erzsébet (jobbra)
Jelenleg döntően „önfinanszírozásból” élnek, ami az évek során sokszor elapad. Az MKSZ edzői bizottságának elnöke elszomorítónak tartja, hogy sok tehetséges, jó képességű fiatal ezért hagyja abba a versenyzést, még mielőtt igazán komoly eredményeket érne el. Ennek tudható be az is, hogy bár ifjúsági korban kiemelkedően jók vagyunk, az anyagi lehetőségek és korlátok csak szűk teret engednek a kibontakozáshoz. A sportolóknak és családjuknak sokszor anyagi érvágás a versenyeztetés, különösen az élsport. Bár a klubok erejükön felül igyekeznek segíteni, és az MKSZ is lehetőségei szerint különböző juttatásokkal mellé áll az ifjú tehetségeknek, jelenleg azonban csupán hatmillió forint a szövetség teljes állami támogatása egy évre, ami más sportágak esetében a statisztikai hibahatár. Ennek az összegnek ráadásul csak egy része költhető közvetlenül a versenyzőkre. Ezért utóbbiak nagy része maga fizeti a felkészüléssel és versenyzéssel járó, nem alacsony költségeket. Így ma a karatéból csak egy-két élversenyző tud megélni.
A hétdanos mester szerint ugyanakkor örvendetes, hogy egyre több iskola vezetése látja be, nagy szükség van a karatéra, amely a gyermekek testi és szellemi teljes harmóniáját, egységét teremti meg, személyiségükre is pozitívan hat, hiszen a harcművészetek alapvető értéke a tisztelet. A szakember szerint az is fontos szempont, hogy – az iskolák beszámolói alapján – amint egy gyermek karatézni kezd, nemsokára látványosan javul tanulmányi eredménye. A karate küzdősport jellegéből fakad, hogy a versenyzők véletlenül sem élvezhetnek nemtelen, külső támogatást, hiszen harc közben rögtön az első percben kiderül, ki mennyire felkészült, az érdemtelenül futtatott sportoló menthetetlenül gyorsan kikap. Az viszont igaz, hogy a nagyobb és gazdagabb egyesületek elszippantják a kicsiktől a tehetséges versenyzőket, ami felbillenti a klubok közti egészséges versenyhelyzetet.
Öten egy csomagban
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) augusztus 3-i, riói közgyűlésén dönt arról, hogy öt új sportág – karate, gördeszka, sporthegymászás, kitesurf és baseball/softball – bekerülhet-e a 2020-as tokiói ötkarikás játékok programjába. Az új szabályozás értelmében erre anélkül van lehetőség, hogy a jelenlegi 28 ötkarikás sportág közül bármelyik is kegyvesztetté válna. Az Agenda 2020 program szerint ugyanis a szervezőbizottságok tehetnek javaslatot új sportágak felvételére, s Tokió hajlandó mind az öt jelentkezőt befogadni. Ha a csomag átmegy a közgyűlésen, akkor 18 versenyszámmal és 474 sportolóval bővülne a tokiói keret. (Novák)
