De nincs ebben semmi meglepő – lásd labdarúgó-Eb kontra hazai NB I –, hisz olimpiai aranyat még az istenáldotta tehetség is csupán négyévente nyerhet, igaz, akkor bizonyos sportágakban akár halmozhatja is a dicsőséget.
Mint Kozák Danuta, aki már öt elsőségnél jár, és ha 2020-ban Tokióban ismét triplázna, mint Rióban, minden idők legsikeresebb magyar olimpikonja lenne, a hétszer első Gerevich Aladárt is megelőzve. Új kajakkirálynőnk szerdán az MTI érdeklődésére bevallotta, foglalkoztatja e gondolat, és négy évig még biztosan folytatja.
A másik „háromszoros”, Hosszú Katinka pedig talán már soha nem áll le, egyetlen napra se. Már Brazíliában tréningezett, tegnapra is ezt tervezte, hétvégén ismét versenyez. A 200 pillangón bronzérmével és „sajtbureszes” nyilatkozatával berobbant Kenderesi Tamás bezzeg kijelentette, egy ideig messze elkerüli az uszodát. Lám, ez is mutatja, számos út vezet a sikerhez.
A Kozák melletti másik magyar, aki megvédte londoni címét, Szilágyi Áron sem gondol még Tokióra, bár akadémikus elme lévén előbb-utóbb nyilván felötlik benne, hogy vele együtt már öt olyan vívót tart nyilván a sporttörténelem, aki egymást követően kétszer nyerte meg a kard egyéni olimpiai bajnoki címet, de olyat, aki háromszor, még egyet sem. És 2020-ban még mindig csak harmincesztendős lesz.
Van, aki már Tokióra gondolva edz, van, aki még nem döntötte el, hogy vállalja-e az indulást négy év múlva
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerdai köszöntője végén arra kérte a sportolókat, élvezzék a szurkolók szeretetét, mert megérdemlik – a roham láttán nem is adódott számukra más választás.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár felidézte, hogy Magyarország 501 ötkarikás éremmel büszkélkedhet, ám azt persze szerényen elhallgatta, hogy ehhez ő egy ezüsttel, Borkai pedig egy arannyal járult hozzá.
Virágcsokorral, konfettiesővel, himnusszal zárult a rendezvény, de akiknek ezúttal nem volt okuk ünnepelni, elsősorban azok ne feledjék: már augusztus 22-én, hétfőn megkezdődött az újabb olimpiász.
