Egy ideje megint tele van az internet, meg most már a bulvársajtó is – élen az annak idején a Kiss László-ügyet is könyörtelen profizmussal felmelegítő, s a korábbi szövetségi kapitányt megbuktató Fullánkkal – az úszósport „ügyeivel”, jobban mondva messziről ügynek látszó jelenségeivel. Az információk egyik forrása a Széles Sándor Workshop/Széles Sándor Úszó-Nevelő Műhely nevet viselő Facebook-site, a Hornyák Viktor debreceni úszóedző, korábbi – s még az is lehet, hogy jövőbeli – önjelölt szövetségi elnökaspiráns nevéhez köthető, s az ukrajnai születésű szakember által időről időre tört magyarsággal megfogalmazott bejegyzésekkel frissen tartott internetes felület.
Az egyik ilyen „ügy”, hogy néhány hete a debreceni országos bajnokságon két – különnemű – fiatal egy öltözői kabinban hirtelen hevülettől hajtva egymásnak esett, az intim jelenetet egyik versenyzőtársuk okostelefonjával rögzítette, s a videót egy zárt – tehát a kívülállók számára nem hozzáférhető – internetes körben meg is osztotta. Nosza, itt az újabb úszóbotrány, harsogta a bulvármédia és a fent említett facebookos felület, „monnyon le” a szövetség teljes vezetése, élen a posztján még meg sem melegedett elnökkel. Repkednek a jogi kategóriák, bűncselekmény, bűnpártolás, hovatovább úgy kell(ene) értékelnünk az ifjú szerelmesek és az amatőr operatőr egyébként borzalmas tettét, mint azokét, akik nekivezették a repülőgépüket a World Trade Center ikertornyainak. A biztonság kedvéért – hátha az én moralitásomban van a hiba – megkérdeztem egy rutinos uszodai szakembert, benne keltettek-e erős érzelmeket a történtek. „De még mennyire, nagyon is heves érzelmeket!” „És mi ez az érzelem?”, érdeklődtem. „Az irigység. Hogy nem én voltam abban a kabinban…”
Hát körülbelül ennyire „ügyek” ezek, még idesorolva egy olimpiai érmes úszónőnk nyilvánosságra került aktfotóit is, igen, ezek akkora horderejű botrányok, amelyek miatt le kellene ereszteni a vizet az összes honi uszodából, főleg most, két hónappal minden idők legjelentősebb, a kumulált nézőszámot megbecsülve milliárdokat érdeklő hazai sportesemény előtt. Vasárnap közgyűlés, borítékolható az újabb skandalum. Hadd csámcsogjon rajta a világsajtó is – szerencsére egyelőre nem érte el a külföldi média ingerküszöbét a mi kis háztáji viharunk egy lavór vízben.
Vajon miért csengnek a fülünkbe Kölcsey halhatatlan sorai: „Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre…?”