Gledura Benjamin még csak 11 esztendős volt, amikor sakktudása előtt meghajolva a Bloomberg News a világ legtehetségesebb 50 gyereke között említette a nevét. Ezt a kivételes elismerést megerősítve 2011-ben a Disney TV a zsenipalánták TOP-listáján szerepeltette az egri fiút, arról viszont nem emlékeztek meg , hogy a sakk ifjú Géniusza a korosztályos magyar bajnokságon a 100 méteres hátúszásban bronzérmet nyert. Az úszóeredményeiről is híres, Egerben már a jövő válogatott versenyzőjét látták benne, ám a kiegészítő sportágával nem sokkal később felhagyott.
Nem vitás, hogy jó döntést hozott, ezt a tavalyi látványos sorozata is bizonyította, amikor sikerült legyőznie az ötszörös világbajnok indiai Anandot, nemzetközi nagymester lett, és beválasztották a világ 50 csodagyereke közé.
Zavarba ejtő felsőfokok
„Gyerekfejjel nem igazán tudtam felfogni, hogy miként nevezhetnek csodagyereknek, amikor egyszerűen csak ügyesebb vagyok a velem egyívású srácoknál és néha a felnőtteknél is, mert előre tudom, hogy mi lesz a következő lépésük, miközben őket gyakran ledermesztik az én húzásaim – ezzel kezdte az idén 18 esztendős Gledura Benjamin az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatát. – Tagadhatatlan viszont, hogy a győzelmeknek mindig örültem, már csak azért is, mert egyre több külföldi meghívást kaptam, és a szponzorok is mellém álltak. Ez ma is pontosan így van, amikor a sakkot nem csak sportnak és egy nagy kihívásnak tekintem, hanem szórakozásnak és természetesen bevételi forrásnak is.”
Naponta nyolc órát tölt tudása csiszolásával, az elemzésekkel, bújja a szakirodalmat, de a számítógépes programok és az internetes források is a segítségére vannak. Az év 365 napjából 100-120-at tölt versenyzéssel, ehhez hozzájönnek még az utazások, egyszóval számára az esztendő egyharmada bőven a nehéz – egyre nehezedő – akadálypálya bejárásával telik.
Milák úszása lenyűgözte
Elfoglaltságaival magyarázható, hogy a nyáron szándéka ellenére sem utazott fel Egerből Budapestre, hogy a Duna Arénában a lelátón ülve szurkolhasson a magyar úszóknak a FINA Világbajnokságon.
„A döntőket tévénézőként követtem, volt úszóként egy kicsit bennfentesként is. Elképesztő volt Milák Kristóf úszása a 100 méteres pillangó döntőjében. Hihetetlen, hogy 17 évesen milyen bátran vette fel a versenyt a „nagyokkal”, és pontosan emiatt éreztem Kristófot a rokon lelkemnek. A különbség az, hogy ő azon a napon a világ második legjobbja lett, miközben én egyelőre a 18 éven aluli sakkozók világrangsorában állok a harmadik helyen. Viszont egyre többet is szívósabban dolgozok azért, hogy 2018-ban jó nagyot rukkolhassak előre. Idén az Élő-pontszámom átlépte a 2600-as szintet, ehhez jövőre legalább 50-et szeretnék „hozzátenni”. Az úszás helyett újabban kondi edzésekre járok, focizni viszont csak az edzőtáborokban szoktam a többi sakkozó társaságában. Azt is elárulhatom, hogy még egyetlen labdarúgó mérkőzést sem néztem végig. Hogy miért? Mert ha van 90 szabad percem, akkor inkább beállok focizni, mint hogy leüljek a TV készülék elé” – mondta befejezésül Gledura Bejamin, aki nemrégiben azért igazolt az erős támogatói háttérrel rendelkező hűvösvölgyi „HÜSI” sportklubba, mert ott első táblás versenyző lehet.
A szerző az SzPress Hírszolgálat munkatársa