Vagyis nem a legendás Guttmann Bélával (képünkön), a Benficát 1961-ben és 1962-ben BEK-győzelemre vezérlő mágus munkásságával kezdődött a magyar szakemberek térhódítása a kisebbik ibériai országban.
A két világháború közötti időszakot uralták a magyar edzők, akik között ott találjuk azt a Hertzka Lipótot is, aki 1893-ban Budapesten született, és a Real Madrid az ő irányításával nyerte első spanyol bajnoki címét az 1931–1932-es idényben. Hertzka (Ibériában Lippo Hertzka néven futott) 1936-ban költözött át a „szegény szomszédhoz” – ahogy Spanyolországban a portugálokat becézik –, 1937-ben egyetlen meccsen a válogatottat is irányította, majd 1938-ban és 1939-ben bajnoki címet szerzett a Benficával, és a 40-es években a Portót is dirigálta. Amikor 1951-ben elhunyt, a portugál rádió adását megszakítva mondta be a tragikus hírt.
Hertzkánál is többre vitte a 120 éve született Szabó József: a Portóval két, a Sportinggal négy bajnoki címet szerzett. A Ferencváros hatszoros magyar válogatott játékosa 1926-ban telepedett le Madeira szigetén – ahonnan Cristiano Ronaldo is származik –, de hamarosan átköltözött a szárazföldre, ahol sikert sikerre halmozott. Pedig játékosai nem szerették, sőt rettegtek tőle.
A hajnali hétkor kezdett edzéseiről elkésőket tízszázalékos fizetésmegvonással sújtotta, a dohányzás tilos volt, kivéve a nős csapattagokat, akiket viszont a legényembereknek uramnak kellett szólítaniuk.
Guttmannról már nehéz olyat írni, ami ne lenne közismert. A tánc- és illemtanár 1958-ban érkezett Brazíliából Portugáliába, egy évre rá bajnok lett a Portóval, majd átszerződött a Benficához, amelyet 1960-ban és 1961-ben bajnoki elsőségre, 1961-ben és 1962-ben BEK-diadalra vitt. Belépője kissé érdes volt a lisszaboni Sasoknál.
„Vasfegyelem nélkül egy sereg egyetlen csatát sem nyerhet meg, nem beszélve egy egész háborúról! És a BEK-sorozat egy háborúhoz hasonlítható. Ha valamelyik játékosom nem hajlandó meghozni a szükséges áldozatot, elmehet dolgozni a szardíniagyárba!” Akik beálltak a sorba, nem jártak rosszul, és természetesen maga Guttmann sem: valójában az ő munkásságától datálódnak a csillagászati edzői fizetések.
1965-ben a Győri ETO BEK elődöntőt vívhatott a hatvanas évek legendás Benficájával
Ám Guttmann, mivel kevesellte a fizetését, továbbállt, és az 1963–1964-es idényben már az őt korábban a Milantól kitúró Czeizler Lajos, egy évre rá pedig Schwatz Elek vezetésével lett bajnok a Benfica. Orth György 1961-ben a Sporting, 1962-ben a Porto edzője volt, Kalmár Jenő 1963-ban dirigálta az utóbbi csapatot.
A legutóbbi – és sajnos minden valószínűség szerint utolsó – magyar edző Portugáliában Baróti Lajos volt, aki 1980–1982 között a Benficánál dolgozott. Hacsak nem számítjuk Bölöni Lászlót, az erdélyi szakembert, aki 2001 és 2003 között a Sporting Lisboa – és Cristiano Ronaldo – szakvezetője volt. Sőt talán több is annál, nem véletlen, hogy CR7 az Aranylabda-gálára is meghívta már a marosvásárhelyi fogorvost.
És ezzel meg is érkeztünk a mába…
