„Csalódott vagyok az eredmény miatt. Természetesen bele lehetne menni, hogy több helyzetünk volt, hogy megvoltak a lehetőségek, de a futballban az eredmény mindennél többet mond. A kapu előtt nem voltunk elég élesek. Ebben a szezonban Huszti Szabolcs, Danko Lazovics és Loic Nego volt a csapat három legeredményesebb játékosa, ketten közülük hiányoztak, problémánk volt a gólszerzéssel” – Marko Nikolics így értékelte a találkozót.
Talán önkényesen, de azt emelnénk ki, amit a vezetőedző is elismer: a Vidi csütörtök este nem volt elég éles. A lelkesedéssel, az akarással nem volt gond, de túl sok volt az apró hiba mind védekezésben, mind támadásban. Hogy miért, azt nem tisztünk megállapítani, de hogy az elmúlt egy hét eseményei, a Puskás Akadémiától elszenvedett vereség, majd az azt követő balhé, aztán Danko Lazovics váratlan visszavonulása mentálisan mindenkit megviselt a csapatból, az egészen biztos.
Más szavakkal, de erről beszélt Juhász Roland is.
„Nagyon szomorú vagyok, azt éreztem, hogy dominálunk, de az ellenfél rúgja a gólokat. Ennél bosszantóbb nincs. Úgy, hogy a lehetőségeink is megvoltak. Mentünk az eredmény után, de nem sikerült a hálóba találni. Azért sajnálom, mert ez verhető csapat volt. Picit most hullámvölgyet érzek, egysíkúnak vélem a játékunkat, fáradtabbnak. Remélem, nagyon gyorsan visszatalálunk arra az útra, amit az idén elkezdtünk, ahogy a csapat eddig játszott” – mondta a csapatkapitány.
Hullámvölgy, egysíkúság, fáradtság. Tökéletes diagnózis.
Scsepovics (balra) észrevétlen volt a fehéroroszok ellen
Fotó: Mirkó István
„Elkerülhető gólokat kaptunk, amelyek eddig nem voltak ránk jellemzők, és talán ennek is tulajdoníthatóan jutottunk el idáig – Kovács István a rá jellemző őszinteséggel kezdett bele a mondandójába. – Most hibáztunk, és ezt az ellenfél könyörtelenül kihasználta. Nálunk rendre kimaradtak a lehetőségek, és a második gól után már nem éreztem a csapatban, hogy visszajöhetünk. Az elmúlt időszakban a csapatot az jellemezte, hogy nem adtuk fel semmilyen körülmények között, most viszont ez nem volt meg a részünkről. Sajnos magunkat építettük le a mérkőzésen. Az első félidőben nekünk kellett volna előnnyel fordulnunk, ehelyett hátrányban mentünk vissza a második játékrészre, az ellenfél pedig profi módon lehozta a találkozót.”
Kovács István az érdeklődésünkre is kitérő választ adott, hogy a Lazovics-ügy befolyásolta-e a teljesítményüket. „Nyilván nem használt a csapatnak. Már önmagában Danko hiánya is komoly érvágás, hiszen remek játékos, vele együtt egyértelműen erősebbek vagyunk.”
A támadónak akadt még egy remek meglátása: „Föladtuk a nemzetközi porondon eddig alkalmazott taktikánkat, a biztonságos védekezést, s megpróbáltunk attraktívan futballozni. Ez most nem vezetett eredményre.”
A Vidi tehát nem azért szenvedett vereséget, mert a BATE Boriszov minden tekintetben fölénőtt, hanem mert csütörtök este az ellenfél éppen jobb formában volt, neki kedvezett a szerencse. S ebből azért lehet erőt meríteni. Két hét múlva a Chelsea vendégeként tényleg a legcsekélyebb teher nélkül léphetnek pályára a fehérváriak. S már az is sikernek számít majd, ha megnehezítik a londoniak dolgát.
„Köszönettel tartozom”
A Vidi szerda reggel rövid közleményben ismerte el, hogy Danko Lazovics valóban visszavonulni szándékozik, s a klub elfogadta a döntését. A klub tegnap délután újabb közleményt adott ki, amelyben a játékos és Kovács Zoltán sportigazgató is megszólalt. „Köszönettel tartozom…” – így kezdődik Lazovics monológja, a játékos magyarázatként úgy fogalmaz, „új kaland vár most rám”. Kovács Zoltán elismeri, váratlanul érte a bejelentés, de mint mondja, „korrektül megbeszéltük a helyzetet, ahogy korábban is mindig”. Akkor hát minden rendben.
