A „9-es számú őrangyal” címet viselő installáció Albert Flóriánnak a 2000-es sydneyi olimpia díszvendégeként viselt nemzeti meze köré „épült”, az alkotó falemezekből két szárnyat szegecselt a trikó köré, mely szárnyak a Császár jellegzetes testtartását, a csípőre tett kezeket formázzák.
A 9-es számú őrangyal Kárpáti Tamás Hungarikonok című kollekciójának a jubileumi, 125. darabja, a gyűjtő Albert lányától, Magdától kapta a szóban forgó mezt, amely Szőke Gábor Miklós értő kezei között műalkotássá nemesedett. A Hilton Szállóban bemutatott – s annak Icon termében hónapokig megtekinthető – installáció prezentációja kapcsán Újréti László színművész idézte fel régi barátja alakját, aki „mint Kosztolányi fái, úgy tartozott az Üllői úthoz”. Hegyi Iván újságíró a Császár különleges kvalitásaira hivta fel a figyelmet, hiszen Alberten kívül nagyon kevés olyan labdarúgó akadt a történelemben, aki gólvágónak, cselezőművésznek és irányítónak egyként osztályon felüli lett volna.
A megszállott Fradi-szurkoló Szőke Gábor Miklós az alkotás folyamatáról elárulta: mihelyt megkapta a megbízatást Kárpátitól, azonnal az angyalszárnyas kompozíció jelent meg lelki szemei előtt, s utána már „csak” a megvalósítás folyamata volt hátra. Jóllehet Szőkét inkább monumentális köztéri szobrairól ismerik – a csallóközi Somorja Hippo Arénája előtt álló gigantikus érclova a földkerekség legnagyobb lószobra –, a művész az ő léptékével mérve miniatűr plasztikájával is maradandót alkotott.