Szatmári András péntek éjjel nem sokat aludt, a szálláson is dolgozott benne az adrenalin, és bennünket is bizserget, hogy férfikard egyéniben 27 év után nyertünk újra vb-t. A mai csapatverseny előtt nem hangzik rosszul, hogy nálunk van az aktuális világ- és az olimpiai bajnok is (utóbbi a most 9. helyen záró Szilágyi Áron). Női kardozóink sajnos nem tudtak odacsapni a világnak, a nyolcaddöntőre elhullottak, és férfi párbajtőrözőink közül is csak Rédli András jutott el a 16-ig.
Ám ő itt sem horgonyzott le. Azután, hogy bemelegített a holland Tulen ellen (15-4), két olyan csatát nyert meg, amelyekben nem neki állt a zászló: a dél-koreai Jungot 15-12-re, az ukrán Nyikisint 6-3-ra verte. Előbbi 8., utóbbi 10. a világranglistán, míg honfitársunk csak a 46. volt a vb előtt. Riói bronzérmes csapatunk tagja persze állt már jóval előrébb is, de az ősszel elszenvedett térdsülése miatt hónapokra kiesett a vívásból. Most ennek nyomát sem láthattuk, a negyeddöntőben 15-8-ra legyőzte a váratlanul idekeveredett argentin Lugonest is, és ezzel már biztos volt az érme.
– Fejben nem volt könnyű meccs, de nem hasonlítható a koreai és az ukrán elleni asszókhoz, azok borzasztó nehezek voltak. És most jön a kétszeres egyéni világbajnok Novoszjolov… – jegyezte meg honfitársunk. Az elődöntőben a harmadik három perc elején még 5-5 volt az állás, ám az idegek játékát az észt pengeforgató jobban bírta, 15-10-re nyert, így Rédlinek a bronz jutott. – A műtétem nyilván nehezítette a felkészülésemet, de nem arról van szó, hogy levágták volna a lábamat, és ez a harmadik hely jó visszajelzés arra nézve, hogy a megfelelő úton járok. A szezon kezdetekor, mi több, még a nap elején is aláírtam volna a bronzot, örülök is neki, ám most még bosszant, hogy nem jutottam be a döntőbe. Már csak azért is, mert ott azzal az olasz Pizzóval találkoztam volna, aki ellen kifejezetten jó a mérlegem – merengett el versenyzőnk.
Tegnap férfitőrben Dósa Dániel a 32-ig, női párbajtőrben Szász Emese és Várnai Vivien a 16-ig jutott – utóbbitól ez várakozáson felüli teljesítmény, olimpiai bajnoknőnk viszont érthetően a könnyeit nyelte. Két magabiztosan megnyert asszó után úgy kapott ki 15-14-re az idei Eb-n ezüstérmes német Ndolótól, hogy 11-14-ről még egyenlített – így tényleg fájdalmas veszíteni. Szász a kilencedik helyen zárt egy közel sem ideális felkészülés után, hiszen mestere, Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója műtéten esett át, így nem tudtak együtt dolgozni, és ezt fel is vetettük neki.
– Ez igaz, de nem fogom erre a vereségemet – kezdte Szász Emese. – Ezt most én rontottam el egyedül, az asszó közepén. Nagy nehezen még visszajöttem, de amikor egy tus dönt a végén, az mindig lutri. A német lányt feldobhatta a hazai közönség, idén jó éve van, de az Eb-n, ahol elkerültük egymást, én is érmes voltam, harmadik lettem, és szerettem volna az olimpia után most is legalább a legjobb négyig eljutni – törölte meg a szemét olimpiai bajnokunk.
Visszakanyarodva a kiindulópontunkhoz: ma azonban megint mosolyfakasztó napunk lehet Lipcsében.