Hét hónappal az ötkarikás játékok befejezése után a létesítmények – sípályák, stadionok, csarnokok – nagy része üresen áll, vagy már erősen leromlott állapotban van, és bár az olimpiát megelőzően számos tanulmány készült arról, hogy ezeket hogyan lehet majd hasznosítani, ebből egyelőre szinte semmi nem valósult meg.
„Őszintén szólva nem látom, hogy lenne más mód” – mondta az esetleges bontásról Szang Ho Joon, a Koreai Gazdasági Kutatóintézet munkatársa. Hozzátette: máskülönben a fenntartási költségeket – évente mintegy 5,3 millió dollárt – valakinek, azaz a koreai vagy a regionális kormányzatnak ki kell fizetnie, de erre egyikük sem hajlandó.
„A korábbi rendezők története nem túl biztató, nagyon kevesen tudtak akár csak turisztikai látványosságot csinálni a helyszínekből” – fogalmazott Szang Ho Joon.
A Koreai Köztársaság mintegy 13 milliárd dollárt költött az olimpiára, illetve annak előkészületeire: ebből 110 milliót fordítottak a központi stadionra, amelyet azóta már lebontottak.