Azután, hogy a női egyéni összetettben a 17 éves Kovács Zsófia sporttörténelmi ezüstöt szerzett (minden idők legjobb magyar női összetett Eb-eredményéhez Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált, s amikor Mile Lajos főkonzul átadta a levelet, a dunaújvárosi lány alig hitt a szemének), a szombat is remekül indult számunkra.
Ugrásban Dévai Boglárka bronzérmes lett, Kovács pedig a hatodik helyen zárt. (Utóbbi később korláton és tegnap gerendán szintén a 6. helyen végzett.)
A lólengés döntőjében pedig Berki Krisztián gyakorlata volt a legjobb, a 15.200-as pontszámánál nem is kapott senki sem többet. Csak éppen olimpiai bajnokunktól a zsűri egyből levont 0.3-et. Mint kiderült, versenyzőnk néhány másodperccel később kezdte el a gyakorlatát, mint kellett volna, azaz kifutott az időből!
Tény, hogy a sportágban elindul egy visszaszámlálás 30 másodperctől, ami jól látható egy kijelzőn, csak éppen az órát értelemszerűen akkor indítják, amikor a versenyzőt a szerhez szólítják. Ám most az órán már legalább hét másodperc lepergett, amikor Berkit szólították, ő pedig nem vette észre, hogy bevitték az erdőbe…
Tegyük hozzá, Magyar Zoltán, a Magyar Tornaszövetség éppen lólengésben kétszeres olimpiai bajnok elnöke szerint fél szemmel figyelnie kellett volna az órát. Csapatvezetésünk óvott, de hiába, a döntéshozók azzal érveltek, hogy a szabálykönyv szerint az óra a mérvadó. A vezetőbíró állítása szerint azért nem engedte előbb a hangos szólítást, mert a nemzetközi tv-közvetítés miatt erre nem kapott jelzést. Nem mellékes, hogy ilyesmi csak Berkivel esett meg, a vezetőbíró orosz volt, és Berki lepontozása után történetesen az orosz Beljavszkij lett az Európa-bajnok 15.100 ponttal.
A sportágban talán még olyasmi sem fordult elő, hogy valaki méltánytalanság esetén belecsapjon a reklámtáblákba, de olimpiai bajnokunk – akinek ez lett volna a hetedik Eb-aranya – közvetlenül a döntő után így is hihetetlen önuralommal nyilatkozta: számára az volt a legfontosabb, hogy hibátlanul bemutassa a gyakorlatát, ez sikerült, és örül az ezüstnek is, hiszen mély gödörből jött vissza. (Emlékezetes, hogy 2015-ben vállműtéten esett át, és lecsúszott a riói olimpiáról.)
Ahogy aztán telt-múlt az idő, Berkiben egyre inkább tudatosult, hogy csúnyán elbántak vele. „Most, hogy az ezüstérem itt lóg a nyakamban, már nem igazán vagyok boldog – vallotta be.
– Az enyém volt a legjobb gyakorlat, emiatt persze az egyik szemem nevet, de a másik sír, mert mégsem én kaptam az aranyat. Sorban jönnek hozzám gratulálni, és mondják, hogy én voltam a legjobb. Először nem is tudtuk, miért volt a három tized levonás, huszonnyolc éve tornászom, és még egyszer sem fordult velem elő ilyen időtúllépés. Persze túléljük ezt is” – bökte ki Berki Krisztián.
De a Marica grófnőből most nem fütyüljük vele, hogy szép város Kolozsvár…