Aki aztán a második három percben robbantott, a Cebu városának harmincezres stadionját megtöltő drukkerek ovációja közepette egy balcsapottal megroggyantotta, majd balfelütéssel földre küldte az élete második vb-címmérkőzését vívó magyart. Bedák a menet végén még egyszer padlót fogott, de kibírta szünetig.
Már-már azt hittük, időlegesen megússza, ám egy újabb hazai támadásnál térdre esett, s bár épp ekkor talán nem kapott tiszta ütést, több sebből vérzett, így Russell Mora mérkőzésvezető folytatási szándéka ellenére leléptette őt (3. menet, T. K. O.).
A mérlegét 37-3-ra javító Donaire sztártól szokatlan közvetlenséggel köszönte meg a helytállást, tudása – öt súlycsoportban szerzett már világbajnoki címet – mellett ez is elismerésre méltó. A két vereségét egyaránt vb-derbin elszenvedő Bedák (25-2) száját 12 öltéssel varrták össze, edzője, Erdei Zsolt pedig tökéletesen értékelt, részben utalva a felkészülés alatt elszenvedett sérülésre: „Sajnos ehhez a feladathoz nem tudtunk felnőni.
Ha a felkészülés rendben zajlik és nincs hátráltató körülmény, akkor is csak a szerencsénkben bízhattunk volna. Bedák Zsolt kemény legény és bátran harcolt, azt gondolom, hogy elismerés illeti.” Tegyük hozzá, ez egy olyan lehetőség volt, amit az esélytelenség ellenére meg kellett ragadnia, más kérdés, hogy 32 évesen a karrierjét merre lehet továbbvinni.