Hogy ez így történhetett, ahhoz az egész magyar úszósportot megrázó botránysorozatra volt szükség (illetve dehogy is volt…), amely Hosszú Katinka „coming outjával” kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy nem volt hajlandó szóba állni az akkor még szövetségi kapitány Kiss Lászlóval, s később tetőzött a Privát Kopó rendőrségi magazin (nagy valószínűséggel Hornyák Viktor hajdúszoboszlói úszóedző által inspirált) leleplező cikkével, amely felidézte Kiss 1961-es nemierőszak-ügyét, s amely a kapitány lemondásához vezetett. Ezt követően a Demokratikus Koalíció követelni kezdte Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke lemondását. (Újabb kis magyar politikai abszurd: az egykori Napkelte tulajdonosát Gyurcsány pártja próbálja megfúrni…)
Ilyen közéleti és politikai kontextusban rendezték meg tegnap a MÚSZ közgyűlését, amely 118 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett megerősítette tisztségében Gyárfást. (Az elnök bizalmi szavazást kért, holott az alapszabály ezt nem írja elő.) Persze az eredmény senkit sem ért váratlanul, a sportági kamarillapolitikában járatosak előre borítékolták az ellenőrző testület korábbi elnöke, Orendi Mihály által (vélhetően Gyárfással egyeztetve) javasolt bizalmi szavazás kimenetelét.
Aki Gyárfást meg akarja buktatni, az korábban keljen fel! Ehhez még egy olyan kitartó, Ukrajnában szocializálódott, a honlapján napról napra publikált, leleplezőnek szánt bejegyzések tanúsága szerint feltűnően jól informált és nem lebecsülendő kapcsolatokkal rendelkező kamikaze, mint Hornyák Viktor is kevés. Amikor Hornyákot még csak csiszolták, Gyárfás már fényes volt.
Nem beszélve arról, hogy jelen helyzetben semmi sem lett volna ártalmasabb Gyárfás leváltásánál. Ezt pontosan tudta az a 118 küldött is, aki tegnap rá szavazott. Jól tudom, mert versenyző gyermekeimen keresztül a sportágban élek, hogy az elnök emberei között szép számmal vannak olyanok is, akik nem hívnák meg családi vacsorára főnöküket, nyaralni sem vele utaznának el, mégis – a sportág jól felfogott érdekében – igennel voksoltak.
Egy sportág megítélése szempontjából ugyanis egyetlen mérhető kritérium létezik: ez pedig az eredményesség. És a magyar úszósport Gyárfás regnálásának 23 éve alatt elképesztően eredményes. Egerszegi Krisztina, Rózsa Norbert, Czene Attila, Kovács Ágnes, Gyurta Dániel, Risztov Éva ebben a bő két évtizedben szerzett olimpiai aranyérmeket, a Gyárfás-érára esik az egyetemes úszósport egyik legnagyobb alakja, Cseh László 2003 óta tartó, s reményeink szerint Rióban csúcsára érő menetelése, s persze a Gyárfással dacoló megasztár, Hosszú Katinka öt nagypályás világbajnoki címe, világrekordjai. Ma Magyarország Európa első számú úszónemzete, s a világon is állja a versenyt a tengerentúli nagyhatalmakkal.
S mindeközben gőzerővel folynak a 2017-es világbajnokság előkészületei. Mielőtt bárki is rám sütné a szervilizmus bélyegét, gyorsan szögezzük le: a vb Budapestre hozatala nem Gyárfás érdeme, Guadalajara váratlan visszalépése nyomán nem akadt más „öngyilkosjelölt”, aki kétéves határidővel elvállalta volna a rendezést. Illetve mégiscsak Gyárfás érdeme: a veterán üzletember a csakis rá jellemző éleslátással rájött, hogy a jelenlegi sportbarát kormányzat kapva kap majd a rendezés lehetőségén, amely – siker esetén – ütőkártya lehet a 2024-es olimpia elnyeréséért folytatott hadjáratban.
Úgyhogy kéretik befejezni az áskálódást! Még a végén nem fogunk tudni felhőtlenül örülni a riói úszóaranyainknak.