Kiszsolna hajdani, reformáció előtt katolikus templomát például, amely párját ritkító kincset rejtett, amíg a faláról le nem pattogzott a protestánsok által oda később felvitt mészréteg. Csakhogy miután a döntően szász evangélikus hívek elhaltak és kivándoroltak, a falak roskadozni kezdtek, a vakolat pedig mállani, és egyszer csak kikandikált alóla a Giotto által a római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolata. Papp Szilárd művészettörténész felfedezésének különlegességét, értékét emeli, hogy az eredeti mű a XVII. században megsemmisült, reprodukciót pedig a közelmúltig csupán hármat ismertek: egyet Firenzéből, egyet Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Aztán Kiszsolnán, a Mezőségben, középkori és mai léptékkel mérve is egészen más kultúrkörnyezetben napvilágra került a negyedik. Csodájára járhatna a világ; ha ismerné, és ha nem fenyegetne a veszély, hogy a templom szinte bármely pillanatban összeomolhat. A Möller István Alapítvány igyekszik menteni, ami menthető – de hogy afféle jószolgálati nagykövetként egy klasszis holland kézilabdázó, a világbajnoki ezüstérmes Lois Abbingh adja mindehhez a nevét, az arcát és a lelkét, az egészen rendkívüli. A máramarosi HCM Baia Mare, azaz a Nagybánya játékosával szombaton, a Ferencváros elleni Bajnokok Ligája-mérkőzés után beszélgettünk.
A nagybányai légiós (balra) szerint az emberiség közös értékeit óvni kell
– Nem baj, ha nem a meccsről kérdezem?
– Egyáltalán nem, még hálás is vagyok, mert bosszant, hogy kikaptunk.
– Vannak magyar, székely vagy román gyökerei?
– Nem, nincsenek, Groningenben születtem. De miért kérdezi?
– Mert tudom, hogy jószolgálati nagykövetként vesz részt a kiszsolnai templom megmentésében. Honnan jött az ötlet?
– Amikor Nagybányára szerződtem (az angolul zajló beszélgetésben érthetően Baia Marét mond, mint ahogyan Erdély helyett is Transsylvaniát – a szerk.), sérülten érkeztem, így bőven volt időm bejárni a környéket. És meglepődtem, milyen gyönyörű tájak, műemlékek vannak itt, amelyekről a világnak fogalma sem lehet.
– Előzetesen ön is annyit tudott Erdélyről, amennyit a nyugat-európaiak vagy az amerikaiak, a filmekből általában?
– Pontosan, Transsylvania a filmek alapján a vámpírok földje, ott élt a híres Drakula is.
– Aki amúgy havasalföldi vajda volt. Képbe tudja egyáltalán helyezni magát az egykori történelmi régiók, népek között? Például azt illetően, hogy Erdély az első világháború végéig Magyarország része volt?
– Persze, valamennyi információt azért szereztem a témában, az is érthető, hogy a felkérést Magyarországról kaptam.
– Igen, a Möller István Alapítványtól, azaz Kollár Tibortól. Miért vállalta?
– Mert megengedhetetlenek tartom, hogy egy ilyen templom, egy ilyen érték összedőljön. Ez az egész emberiségé kellene, hogy legyen, de nincs, aki gondját viselné. Vagy ha van, akkor ebben szívesen veszek részt. Ezért amikor felkértek erre a szerepre, örömmel vállaltam. A közösségi médiában elég sokan követik, mivel foglalkozom, mi érdekel, ezért bízom benne, itt is segíthetek.
– Klubjára is ráférne némi segítség, mert a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében a címvédő Buducsnoszttal találkozik majd. Milyen reményekkel várja a párharcot?
– A középdöntőben már sokkal jobban játszottunk, mint az első csoportkörben. Senki ellen nem vagyunk esélytelenek.