Folyamatosan bővül a Szent István Egyetem (SZIE) hagyományosan erős nemzetközi kapcsolatrendszere, a legszorosabb és legaktívabb együttműködés a visegrádi országok intézményeivel alakult ki – fogalmazott Nagy Henrietta, a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) nemzetközi dékánhelyettese. Különösen erős és élő a kapcsolat a Nyitrai Agrártudományi Egyetemmel, a két universitas közös mesterképzést indított – tudtuk meg a dékánhelyettestől, aki nemcsak kari, hanem egyetemi szinten is évekig foglalkozott a nemzetközi kapcsolatok bővítésével.
Az idei tanévben az egyetemen közel 90 ország hallgatója tanul, a GTK-n a képzéseket háromszáz, 38 különböző államból érkezett külföldi diák látogatja. Ezeknek hallgatóknak mintegy 20-25 százaléka érkezett európai országokból az Erasmus pályázat keretében, a többiek valamilyen ösztöndíjból vagy saját forrásból finanszírozzák az itteni tanulmányaikat – közölte a dékánhelyettes. Az egyetem és a kar a hazai demográfiai mutatók miatt is, mindenképp növelni akarja a külföldi hallgatóinak számát.
A karon rengeteg a harmadik világ országaiból érkező fiatal, akik főként a FAO, illetve a Stipendium Hungaricum programok segítségével vehetnek részt az itteni képzéseken. Ezek a hallgatók az itteni tanulást kivételes lehetőségnek tartják, ennek megfelelően mindent megtesznek a sikerért – tette hozzá Nagy Henrietta. A külföldi hallgatók a tudatos irányításnak köszönhetően minden segítséget megkapnak, amivel az itteni életük könnyebb lehet. Komoly logisztikai és szervezési feladatot igényel az, hogy a kar a külföldieket is elviszi konferenciákra, ahol lehetőséget kapnak előadást tartani – avatta be lapunkat a részletekbe a dékánhelyettes. Hozzátette: az afrikai, ázsiai hallgatókkal való kommunikáció és kapcsolattartás a kulturális különbségek miatt az oktatók számára is kihívást jelent. Ezért a karon egy multikulturális tréningen vehettek részt a tanév megkezdése előtt.
A GTK-n törekednek arra, hogy a különböző országokból érkezők keveredjenek egymással, ismerjék meg a többiek szokásait, és az európai normáknak megfelelő problémamegoldás módozatait is. Az egyetem melletti óvodába a családos külföldi hallgatók beadhatják a gyermekeiket, így a két-három éves képzés alatt nem kell elszakadniuk tőlük. Az itt tanuló harmadik világbeli fiataloknak teljesen ismeretlen az itteni gondolkodásmód, ezért sokkal több segítségre van szükségük, mint például az európai hallgatóknak, akik könnyen feltalálják magukat – jelentette ki Nagy Henrietta. A dékánhelyettes a karon személyesen ismeri az összes külföldi diákot, ottlétünk ideje alatt közülük négyen is felkeresték őt. Mint fogalmazott, az a cél, hogy aki innen hazamegy, az úgy beszéljen az egyetemről, mint a második otthonáról, hiszen aki itt jól érzi magát, az ajánlja majd a rokonainak, ismerőseinek, ennél jobb reklám és marketingtevékenység pedig nem kell. Rengeteg közel-keleti diák szerzett diplomát és doktori fokozatot az egyetemen, mivel az arab térségbeli államok honosítás nélkül elismerik az itt kapott okleveleket.
Nemcsak a külföldi hallgatók fogadása, hanem a nemzetközi kutatásokban való részvétel is fontos. Nagy Henrietta szerint a kar és az egyetem is perspektívát lát azokban a rövid távú képzésekben, amelyekkel a hazai és nemzetközi vállalatok speciális szakmai igényeit lehet kielégíteni. A külföldi hallgatók idevonzásának legfőbb eszköze a magas szintű, minőségi képzés és hallgatókra odafigyelő, őket támogató intézményi közeg – foglalta össze a receptet a dékánhelyettes.