Sűrűbben kellene kimenni a terepre, merthogy az élet ott zajlik – szoktuk javasolni politikusainknak, hozzátéve –; meg fognak lepődni, mi minden történik odakint.
Hogy aztán a liberális Szabadai Viktor ezért ment-e ki a múlt héten a Hős utcai drogterepre, nem tudni, mindenesetre erősen meglepődött, amikor szembejött vele (pontosabban: majdnem fellökte hátulról) a zord valóság egy keményen bedrogozott ifjú képében.
A Magyar Liberális Párt politikusa éppen videóra „élőzött”, amikor az ominózus jelenet történt. Azt ecsetelte az egykori szabad demokrata ember, hogy a veszélyeztetett fiataloknak jó lenne felvilágosító tanfolyamokat, megelőző programokat indítani, a pácban lévőknek pedig lehetőséget teremteni a rehabilitációra.
Szabadai átfogó, szakmai koncepció kidolgozását várja a kormányzattól, és persze megfelelően felkészült szociális és egészségügyi szakembereket, pszichológusokat, szociológusokat és politikusokat stb. „Itt az idő, hogy a felületi kezelés helyett valódi segítséget nyújtsunk!” – szavalta a politikus.
Nagyjából itt tartott programbeszédében a szamaritánus ember, amikor jambikus járással betántorgott a képbe a bevezetőben már említett bekokszolt fiatal. Az élet nagy rendező. Szabadait láthatóan kibillentette felvilágosító-rehabilitáló beszédéből a különös járókelő. Darabig dermedten nézett utána, majd ekképp értékelte a jelenetet: „Hú!”
Jót tenne egy efféle terepjárás a Magyar Liberális Párt vezérembereinek is. Ők ugyanis (a Fodor Gábor, Sermer Ádám kettősre gondolok) még mindig a régi szöveget nyomják, hogy tudniillik a fiatalság javát szolgálná, ha az Orbán-kormány legalizálná a cannabist, az ugyanis már régen nem „kapudrog”, nem lehet ráfogni, hogy belépő a kemény anyagok világába, meg hogy a legálisan füvező országokban kisebb a drogbűnözés.
Én Fodoréknak is „élőzést” javasolnék a Hős utcában.