A történelmi fotófelvételek retusálásának komoly hagyománya van. Már Lenin idejéből tudunk ilyenekről. Az egyik az a fénykép, amelynek eredeti változatán Vlagyimir Iljics Trockij és Kamenyev társaságában látható a pulpituson. A „megigazított” fotó ugyanez, csak arról már hiányzik a két másik elvtárs. A nagy Sztálin is folytatta a hagyományt.
Egy korabeli felvételen alvezérei, köztük az apró Jezsov népbiztos társaságában látható a generalisszimusz, amint valahol a Volga mentén korzóznak. A fotó B változatán viszont a mitugrász Jezsovot már hiába keressük, elfújhatta a volgai szél. Nagy volt akkortájt a történelmi huzat.
Idehaza Rákosi Mátyás szakemberei is gyakorlottan alkalmazták a bolsevik „fotóeljárást”. 1952-ben a vezér 60. születésnapjára készülő szervezők ijedten vették észre, hogy nincs az archívumban olyan fotó, amelyen Rákosi közvetlenül Sztálin mellett áll. Sebaj! A moszkvai pártkongresszus tablóképéből nemes egyszerűséggel kiretusálták a szovjet vezér és az ő legjobb tanítványa közt idvezülten álldogáló Cedenbál mongol pártfőtitkárt. Ennyi.
Frissebb példa: 2003-ban egy Kovács László-fotón végeztek „utómunkálatokat”. Marx és Engels portréjától azért kellett megszabadítani a fényképet, mert Laci bácsi elfelejtette, hogy példaképei ott lógnak elnöki hivatalának falán. Még frissebb eset: tavaly egy Varsóban készült fotón Vona Gábort láthattuk, amint a lengyel fővárosban sétálgat az övéi társaságában. Másnap ugyanez a fénykép nézett ránk az egyik lapból, de erről már eltüntették Gyöngyösi Márton sudár alakját.
Nincs új a nap alatt. Minap Kolozsvár főterén egy ott elhelyezett óriásposztert sminkeltek ki az ottani kozmetikusok. A több tíz négyzetméteres kép a Státus-palotákat ábrázolta, még a múlt század elejéről. A felvételen látható üzletek cégtábláinak magyar feliratai a román hatóságok szerint „nem illettek oda”…