Lemondott a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöki posztjáról Török Márk. Nem siette el. A 32 éves hallgató 2003 óta járja az egyetemet (mondhatni „megélhetési diák”, nyilván hisz az élethosszig tartó tanulásban), 14 éve visel tisztséget a hallgatói önkormányzatban, 2007 óta pedig – egy év kihagyással – elnöke a szervezetnek.
Az egészben az a legviccesebb, hogy hősünk még akkor is elnök akart maradni, amikor egy törvénymódosítás négy évre korlátozta a poszt betölthetőségét. Az egyetem rektora emiatt tavaly megsemmisítette az újraválasztásáról szóló határozatot, a dékánok pedig levélben kérték, hogy ne ragaszkodjon görcsösen a tisztséghez, tekintsen el a fellebbezéstől.
Csakhogy a diákvezér kijelentette, fütyül a módosított paragrafusra, az visszamenőleg nem érvényes, nem kíván távozni, ha kell, bírósághoz fordul. (El is bukta valamennyi perét.) Még egy nyílt levelet is közzétett, melyben felhívta az egyetem vezetőinek figyelmét, hogy lépésük sérti a hallgatói önkormányzatok autonómiáját, stílusuk pedig „egyenesen az ’56-os megtorlásokra emlékeztet”.
Meg ilyet is írt: „Én nem járok közpénzen, családostul a moszkvai balettba, de az sem merült fel bennem soha, hogy hivatali beosztottam gyermekének nyelvvizsga nélkül diplomát adjak ki. Nem csaptam be külföldi hallgatók százait azzal, hogy a pótvizsgadíj az SZTE-n 60 000 forint.”
A zajos vádak nyomán egy szegedi ügyvéd feljelentést tett a rendőrségen, vizsgálnák meg, van-e alapjuk a sugalmazott visszaéléseknek. A nyomozás azzal zárult, hogy se a balett-, se a nyelvvizsga-, se a pótvizsgadíj-történet nem igaz. Itt ért véget a véndiák-csíny.
Hősünk korábban kijelentette: ha végképp kiöregszik az egyetemről, politikusi pályára lép. Előéletét látva, nyitott kapukat dönget.