A Jobbik sem képes megemészteni az elmúlt vasárnapot. A párt elnöksége szerdán visszahívta európai parlamenti mandátumából Morvai Krisztinát. Az indoklás szerint a képviselő asszony „régóta intenzív kampányt folytat az őt delegáló párt ellen (…) Jelentős segítséget nyújtott a választási csalásoktól sem visszariadó, diktatúrát építő Fidesz hatalomban tartásában, amely egy egykori jogvédőtől szégyen.”
Kampányt folytatott? Én csak arról tudok, hogy Krisztina asszony több interjúban jelezte, nem ért egyet a Jobbik megváltozott politikájával. Meg hogy a honlapján azt írta, minden kapcsolatot megszakít a párttal, mert az elárulta azokat az elveket, amelyek mentén ő ma is politizál az Európai Parlamentben. Morvai nem értett egyet azzal, hogy a 2006-os ősz viharaiban született Jobbik éppen a szemkilövetőkkel állt össze.
Vajon mi ebben a kampány, a jogvédőhöz méltatlan? (És miért várt a visszahívásra ennyit a tekintetes elnökség? Ja, vagy úgy! Április nyolcadika előtt nem merték ezt megtenni, szükség volt a Morvai-hívek voksára…)
Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, egykori Jobbik-képviselő a közösségi oldalán ezt írja: „A választóinak akaratát megalkuvásmentesen képviselő Morvai Krisztinát akarják kivonni a magyar önrendelkezés érdekében vívott önvédő háború első vonalából.” A kommentelők ennél keresetlenebb nyelvezettel minősítik Vonáékat: „Ezek akarnak megújulni?!”, „Pitiáner sehonnaiak gyülekezete”, „Igazi jobbikos hazafiak vállán másztak be ezek a férgek az országgyűlésbe” és a többi.
Volt, aki történelmi példát említett. A múlt század első felének harcos politikus asszonyát – az első magyar képviselőnőt –, Slachta Margitot hozta példának, akiről a korabeli sajtó így írt: „Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő.” Most Morvai Krisztina kapcsán mondhattuk: egyetlen férfi van a Jobbikban, az is nő…
Az elcukisodott Vonáéknak már ő is sok volt.