Egy régóta esedékes keresztelőünnepséget javasol a Századvég. A közvélemény-kutató egyik mostani tanulmánya során arra jutott: ideje lenne, ha a külföldi forrásokból fenntartott különféle „nem kormányzati” szervezeteket nem civil, hanem lobbista brigádokként tartanák számon. Merthogy azok.
Hagyjuk már a ködösítést!
Se legitimációjuk, se társadalmi támogatottságuk nincs ezeknek a kotnyeles gyülekezeteknek. Kéretlen prókátor valamennyi. Csak jönnek, nyüzsögnek, háborognak, miközben alig leplezett ideológiákat terjesztenek. Idegen zsoldban állnak, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil szervezetek szabályai vonatkozzanak rájuk is.
Mondja már meg valaki, mitől civil az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet? Utána kellene nézni, honnan jönnek az őket működtető hatalmas pénzek, kik az „önzetlen” támogatóik… Éppen itt az ideje kirázni mindnyájukat az álságos „civil öltözékükből”. Nem is új az ötlet. Olyan demokráciák, mint Ausztria, Németország vagy az Egyesült Államok, már régóta lobbistaként kezelik a ködös hátterű „humanistákat”. Nem „orbáni képzelődésről”, van szó, ahogyan azt próbálják beállítani.
E műcivilek komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek (némelyiknek nagyobb a súlya, mint egy kisebb államnak), befolyásukat egy jól körülhatárolható ideológia terjesztésére használják. Közös ismertetőjelük: aggodalom az emberi jogokért (menekültkérdés, azonos neműek házassága, drogliberalizáció stb.), ha tiporják azt, ha nem, hiszen csak így „indokolt” beleszólni a nemzetállam életébe. Lobbisták? Inkább szélhámosok a legrosszabb fajtából.