A jó újságíró is holtig tanul. A Civil Rádió szervezte azt az Európai Bizottság által támogatott konferenciasorozatot, amelyen kiváló elmék azon fáradoztak, hogy ajánlásokat gyűjtsenek az újságírók munkájának megsegítésére. Dicséretes vállalkozásnak tűnt az akció, bár az nem derült ki, miért szinte kizárólag balliberális szakértők alkották az előadói csapatot. A gyűlöletbeszéd társadalom-lélektanába például az a Csepeli György avatta be a közönséget, aki 2002 és 2010 valamennyi MSZP–SZDSZ-kormány körül ott sertepertélt.
Ugyanerre szakértekezett Bodrogi Bea is, aki egyébként Soros György Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodájánál kezdett anno. Bernáth Gábor akadémiai kutató is helyet kapott az előadók között (ő korábban Soros romaprogramjának volt az élharcosa) – ezúttal arról értekezett, milyen kár, hogy a sajtóból hiányoznak a bevándorlók integrációjának sikerét méltató írások. Nem mondanám nemzeti-konzervatívnak a magát feminista teológusnőnek nevező Perintfalvi Ritát sem, akiről azt kell tudni, hogy évek óta bírálja az egyháznak a homoszexuálisokról és a cölibátusról alkotott véleményét: felhalmozott ismereteit ő is felajánlotta a hírlapíróknak. Feltűnt a csapatban Molnár Péter CEU-oktató is, ő Fidesz-politikusként indult, ám „megvilágosodván” 1993-ban Fodor Gáborékkal együtt átlépett az SZDSZ-be.
A konferencia legszínesebb egyénisége kétségkívül Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze volt, egykor ő is az SZDSZ-ben hirdette az igét. (Ellenállhatatlan humora most sem hagyta cserben, a publikum nagy derültség közepette most is elsütött néhány „viccet”. Csurka Istvánról, a MIÉP néhai elnökéről például azt mondta: tiszteletlenség volt meghalnia azelőtt, hogy kifizette volna a bíróság által neki megítélt sérelmi díjat…) És így tovább. A konferencia a terveknek megfelelően „balul” sült el.