A „Gyurcsány rosszindulata…” kezdetű mondatokra az olvasó nem szokta fölkapni a fejét (nincs hírértéke a kijelentésnek) – legföljebb, ha az így folytatódik: „…még a hatalomvágyánál is nagyobb”.
Most, hogy zajlik a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtése a kettős állampolgárok szavazati jogának megakadályozásáért, tényleg fölkaphatjuk a fejünket… A Vezér rosszindulata erősebb a hatalomvágyánál.
Idézet a párt közleményéből:
„A Fidesz az ünnepek alatt is a magyar adófizetők pénzéből kampányol olyan kettős állampolgárok szavazataiért, akik soha nem éltek itt, soha nem fizettek itt adót és nem is viselik a döntésük következményét. (…) A DK folytatja az aláírásgyűjtést azért, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt.” Satöbbi.
Régi nóta. Épeszű ember, sőt még a Vezér is pontosan tudja, hogy a Gyurcsány-országlás alatt megtartott, a határon túliakat megtagadó 2004-es népszavazás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti oldal később lavinaszerű győzelmet arasson a választáson, s azóta is az ország élén álljon.
A nemzet hitvány megtagadása (megspékelve a 2006-os őszödi beszéddel, majd az őszi rendőrrohamokkal) nem maradt megválaszolatlan. Gyurcsány egyebek közt ezzel a most újraélesztett hazugságkampánnyal vívta ki az ország legelutasítottabb politikusa címet. A hatalomra törő embert a saját rosszindulata terítette le – az élet bölcs rendező.
(Aljasságának ráadásul logikája sincsen. Hiszen a határon túliakat megtagadó ember, ha rajta múlna, kontroll nélkül beengedné a Délvidéken tolongó migránsokat. Gyurcsány a lakosság elsöprő többségével szemben úgy tartja, a bevándorlás nem jelent semmi kockázatot.)
Egy kommentben olvasom:
„Külön köszönetet mondunk a Fidesz leendő, 2018-as győzelméért is Gyurcsány Ferencnek. Az ő fáradhatatlan munkája nélkül nem sikerült volna.” Stimmel.