A nemzetközivé lett budapesti anarchista show színes programjainak egyikét bizonyos Magonyosi Árpád mutatta be még csütörtökön az Andrássy úti Terror Háza Múzeum előtt. A vállalkozó szellemű szabadságharcos megismételte a Sándor-palotánál fellépő Gulyás Márton korábbi attrakcióját, azzal a különbséggel, hogy – az ügyetlenkedő sztárprovokátorral szemben – az ő festékes flakonja eltalálta az épületet. A Magonyosi-kunszt több szempontból is kilógott a spartakiád addigi menetéből. Részben megmutatta, nem csak kétbalkezes anarchisták alkotják a brigádot, részben jelezte, mindenféle ötlet helyet kaphat az ifjak repertoárjában. Határ a csillagos ég… („Megpróbálom rekonstruálni azt, amit a Marciék csináltak” – közölte fellépése előtt a dobóatléta.) Hogy Magonyosi előadó csak szimpla elmebeteg, esetleg magányos elkövető, nem tudni. Az Andrássy úti felkelőknek mindenesetre határozottan tetszett a produkció, kacajjal, vastapssal jutalmazták a festékhajigáló embert.
A Soros-műsorba simán belefért a Terror Háza meggyalázása. Hogy az épület oldalán – a Hősök falán – a nemzet szabadságáért életüket áldozó emberek portréi állnak? Hát aztán? A mai „szabadságharcosoknak” ez semmit sem számít. Vajon Magonyosi Árpi a Duna-parti cipőkkel is megtenné-e ezt, mint ahogy egy jobbikos képviselő is beléjük köpött pár éve?
A kommentelők közt kevés az ujjongó. „Rohadt, mocsok csőcselék – írja egyikük –, menjetek oda és térdepeljetek le apáitok borzalma előtt! Szemét, bűzös banda, mit cselekedtetek?! Nézzetek csak a fényképekre, mind fiatal munkásszármazású volt… Éppen azokat gyalázzátok, akik a szabadságjogokért haltak meg. Azokért a jogokért, amelyekért most hőbörögtök!”
Mindez még a nagyhéten történt. Hogyan mondta Jézus a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Vagy nagyon is tudják.