Pár napra rá, hogy ellenzéki források „megtudták”: hamarosan célkeresztbe kerülnek a kormány tevékenységét bíráló újságírók (érdekes, én nem hallottam erről – P. Gy.), nyomban szolgálatba léptek a sajtószabadság lánglelkű hívei. Nagyszabású mozgósítás történhetett, mert még az a Juszt László is szólásra emelkedett, akiről már hosszú évek óta nem hallottunk – A TV ügyvédje utoljára akkor szerepelt a híradásokban, amikor 2004-ben jogerősen elítélték lopás, engedély nélküli fegyvertartás és orvvadászat bűntette miatt. Mit mondjak, elvoltunk nélküle… Ezúttal közösségi oldalán szólalt fel a „kriminális ember” (elmondása szerint heti 600-700 ezer olvasója van); s már az első soraiból érződött, nincs nagy véleménnyel a regnáló kormányzatról. Trágárságot sem nélkülöző vádbeszédében a lopós orvvadász a miniszterelnököt sem kímélte, testsúlyával élcelődött. (Ami annyiból érdekes, mert ő maga sem az a filigrán alkat – finomabb helyen nem engednék rá a fajanszra…)
Juszt László egyebek mellett ezt írta olvasótáborának: „Mint a szart, utálom ezt a rezsimet. Orbánt, aki eltörölte a műsoromat, bezáratta a kiadómat, s másfél évig jártam miatta az ügyészséget, a bíróságot. S az utálatom nem önzetlen, hiszen legalább 430 milliót vesztettem miatta.” (Egy hozzászóló: „Ez nekem százévnyi fizetésem, bakker…”)
Mindenesetre Juszt László kritikus hangja azóta hiányzik – nem, nem nekünk – a képernyőről. Emlékszem, pár éve egy újságinterjúban alaposan kiosztott minket, mondván, a mai riporterek pucájában nincs vér, lusták, maflák, élhetetlenek, egy sincs közöttük, aki rendőrkordont átjátszva készítene riportot túszszedőkkel, terroristákkal és emberrablókkal, holott valamikor alapelvárás volt az ilyesmi. Ő például kerítéseken csimpaszkodva, kéménykürtőkön aláereszkedve lett Juszt László. Aztán meg orvvadász. Mint látni, most újra lesben áll.