Továbbra sincs javulás Gyurcsány Ferenc állapotában. Vasárnapi fellépése a Demokratikus Koalíció kampánymatinéján talán még az ápolóit is meglepte. Azzal állt elő a krónikus ember, hogy neki meggyőződése, a Fidesz képtelen lesz majd tudomásul venni a vereségét április 8-án. Hogy ebből nehogy baj kerekedjék, ő már most figyelmezteti az országos rendőrfőkapitányt, a belügyminisztert és a titkosszolgálatok illetékeseit, hogy tartsák fenn a rendet.
– Nem leszünk megbocsátóak, ha utat engednek az erőszaknak, és aktívan vagy passzívan hozzájárulnak az új, demokratikusan megválasztott kormány megdöntésében – mennydörögte a túlbérmálkozott ember. A közszolgák is megkapták az ukázt, őket arra utasította, meg ne semmisítsék a papírokat (mint tette azt a nyájas Rytkó Emília irodavezető 2002-ben – A szerk.), mert akkor az új kabinet nem tudja majd leleplezni a Fidesz disznóságait.
Nem kell pszichológusnak lennünk a szomorú diagnózishoz: az őszödi előadóművész továbbra is megkerülhetetlen tényezőnek tartja magát. Ha nem lenne szegény ilyen előrehaladott állapotban, most azt írnám ide: No de Ferenc, nem kend volt az a gyalázatos ember, aki 2006 őszén magyar miniszterelnökként véresre veretett, lövetett magyar választókat, hogy megtarthassa a hatalmát?
Nem kend volt az az anyaszomorító, akit még a szabad demokrata Horn Gábor is figyelmeztetett a 2008-as népszavazás üzenetére? „Nem azt mondták, Feri, hanem azt, hogy menj a (…)” Meg is mondta konkrétan, hová…
Így viszont csak egy idézetet biggyesztek ide a piros fejű embertől, igazolandó, mennyire jogos az érte való aggodalom. „A baloldaliságnak fontos része a morális tisztesség. (…) Ami igazán terhelő kérdés, hogy akarunk-e egy erkölcsös, demokratikus, nyitott pártot létrehozni, vagy beleragadunk az elmúlt 20 év politikájába (…).”
Van kérdés?