Mindjárt hozzá is teszik, a vendégek drogfogyasztása egyáltalán nem indokolta a bezárást. Más a környéken élők véleménye, ők arra kérik az önkormányzatot, álljon ki az ott élőkért, ne engedje az újranyitást, ugyanis a hajnalig tartó zaj és mulatozás, a bekokszolt fogyasztók örökös randalírozása élhetetlenné teszi a vidéket. (Az Auróra föllelkesedett üzemeltetője még feljelentést is fontolgat az önkormányzattal szemben, mondván, számára a bezárás anyagi kárt jelentett.)
Emlékezetes, nyár elején a rendőrség drograzziát tartott az Aurórában, ahol több átlényegült füvészt is talált. Ekkor írta közösségi oldalán Juhász Péter Együtt-vezér: „száz ember átvizsgálása után csak tizenöttel szemben kezdeményeztek eljárást. Vagyis a résztvevők 15 százalékáról feltételezik, hogy fogyasztó.” Juhász értelmezésében ez szinte semmi… (A kendermagos füttyművészt az is bosszantotta, hogy éppen akkor macerálták az Auróra közönségét, amikor pont a kender jótékony hatásairól szerveztek beszélgetést.)
Az ügyben Tamás Gáspár Miklós mélyfilozófus is fölsírt: „Az egyik utolsó baloldali helyet csukatták be ezek, ahol a baloldali ifjúsági szubkultúra fröccsözött, vitatkozott, ülésezett (talán füvezett is egy kicsit, mint még száz kocsmában meg kerthelyiségben csinálják városszerte a lányok és a fiúk) vagy csak üldögélt.”
Miközben értetlenkedve olvasom a fővárosi kormányhivatal érvénytelenítő határozatát, azon gondolkodom: akkor most hol van az a sokat emlegetett orbáni diktatúra, amelyről a háborgó ellenzék – köztük a füttyös kendermagos – örökké beszél?