Utoljára a hatvanas években volt influenza-világjárvány, és ez a szakemberek szerint bármikor ismét bekövetkezhet. A WHO becslése szerint egy világméretű pandémia egy vagy több egymást követő, 10-15 hétig tartó járványhullámban okozna fertőzéseket. Hatékony intézkedések nélkül a lakosság 25-45 százaléka betegedne és 0,2-6,5 százaléka halna meg.
Több mint 400 ezer szárnyas leölését rendelte el az állategészségügyi hatóság Magyarországon a madárinfluenza ismételt megjelenése óta. A vélhetően a vándormadarak által behurcolt megbetegedés szinte az egész kontinenst érinti: Ausztria, Németország, Horvátország, Dánia, Hollandia, Olaszország és Svédország is jelezte a betegség jelenlétét a vadmadárállományban, illetve baromfitelepeken. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza mintegy két hónapja bukkant fel.
A fertőzésveszély 2017 tavaszáig fennáll az Európai Unió területén. Ez a negyedik bizonyított, kontinenseket átszelő fertőzési hullám 2005 óta. Az állatokat a járvány felszámolása, illetve terjedésének megakadályozása érdekében kell leölni, nem azért, mert közvetlen veszélyt jelentenek az emberre. Humán megbetegedések jellemzően csak a beteg vagy elhullott állatokkal, nyers szöveteikkel való szoros érintkezés során következnének be. Ezért is mondják, hogy kerülni kell a fertőzött madarakkal való kontaktust, vagy ha ez mégsem kerülhető el, akkor maszkot és védőszemüveget kell használni, ahogyan azt a fertőzött baromfitelepekről szóló tudósításokban is látjuk.
A H5N8 vírustörzs a baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést nem okozott. Szakértők szerint az embereket nem is a madárinfluenzától kell megvédeni, hanem a madárinfluenza és a humáninfluenza-vírus kombinálódásával esetleg létrejövő új humáninfluenza-vírustól. Ez ellen kell(ene) oltóanyagot kifejleszteni, és ezzel kell(ene) adott esetben széles körben beoltani a lakosságot egy esetleges világméretű járvány elkerülése érdekében. Ilyen vírus azonban (még) nem jött létre.
Az influenza elnevezése olasz eredetű, influenza oli freddo azt jelenti: a hideg hatása. Az orvoslás atyja, Hippokratész Kr. e. 412-ben számolt be először influenzáról. Tömeges elterjedését a XVI. században figyelték meg Európában, az első járványt 1580-ban dokumentálták. Ez végigsöpört Európán és Afrikán. Több ezer ember halt bele a kórba 1647-ben is, de a legismertebb influenzajárvány az 1918–19-es, legtöbb áldozatát Spanyolországban szedő, úgynevezett spanyolnátha volt, amely több tízmillió áldozatot követelt.
A halálos kórt először a spanyolnáthában 1918 októberében elhunyt szénbányászok megfagyott maradványaiból próbálták azonosítani, de végül csak 1933-ban izolálták Londonban. Sokan még emlékezhetnek az ázsiai influenzára, amely 1957–58-ban tombolt, illetve az 1968–69-es hongkongi járványra. Nagyobb járványokra 30-40, kisebbekre két-három évenként lehet számítani, általában a téli, illetve a kora tavaszi hónapokban.
A vélhetően a vándormadarak által behurcolt megbetegedés szinte az egész kontinenst érinti. Magyarországon több mint 400 ezer szárnyast kellett levágni
Annak, hogy az influenza járványügyi jelentősége mit sem csökkent az elmúlt századok során, az az oka, hogy ez az egyetlen klasszikus vírusfertőzés, amely napjainkban is képes világjárványokat (pandémiákat) okozni. A vírus szerte a világon több embert betegít, illetve öl meg, mint az összes többi járványos kór együttvéve. Az influenza az a vírus, amelyet korábban két neves hazai szakember, Kis Zoltán, az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa és Szlávik János, a Szent László-kórház infektológusa is a fő ellenségnek jelölt meg a fertőző betegségek között.
A leggyorsabban és a legtöbb embert jelenlegi ismereteink szerint ugyanis a vírusok közül az influenza betegítheti meg. Hazánkban az enyhébb járványok idején is 1,5-2 millió ember jelentkezik orvosnál. A – döntően a szövődmények miatti – halálos áldozatok elsősorban a csecsemők és a 60 éven felüliek köréből kerülnek ki.
A WHO becslése szerint egy influenza-világjárvány egy vagy több egymást követő, 10-15 hétig tartó járványhullámban okozna fertőzéseket. Hatékony intézkedések nélkül a lakosság 25-45 százaléka betegedne és 0,2-6,5 százaléka halna meg. Ez Magyarországon mintegy 2,5-4,5 millió influenzás megbetegedést és minimum 20 ezer, de akár félmillió halálos áldozatot jelentene. Szerencsére, tették hozzá a kutatók, ma jóval többet tudunk az influenza terjedéséről, sokkal jobbak a higiénés viszonyok és a járványügyi és a közegészségügyi hálózat felkészültsége is, mint a legutóbbi világjárvány idején.
Az influenzavírusok úgynevezett RNS vírusok, amelyeknek három fő típusa ismert, ezeket jelölik A, B és C betűvel. Humán megbetegedéseket csak az A és B típus okoz, közülük is az előbbi a veszélyesebb, eddig ez okozott világjárványokat is. Az A vírus a természetben humán és avián (vagyis madárinfluenza) törzsek formájában fordul elő. A vírusok felszíni struktúráját két antigén határozza meg, ezeket jelölik H, illetve N betűkkel. A szakemberek 16 H és 9 N antigént ismernek, amelyek variálódása okozhatja a vírus gyors változékonyságát. Az influenzavírusok úgynevezett örökítőállománya ugyanis nem stabil, sőt folyamatosan változik. Ezért kell évről évre új influenzavakcinát előállítani, és az új oltóanyaggal minden évben ismételten beoltatni magunkat. Különben az új vírus nagy járványokat okozhat, mivel ellene az emberek egyáltalán nem vagy csak részlegesen védettek.
Előfordul olyan mutáció is, amelynek során az addig csak állatok megbetegítésére képes vírus alkalmassá válik emberek megfertőzésére is. Ebben az esetben az állati és/vagy emberi vírusok között a genetikai állomány egy bizonyos része kicserélődik vagy megváltozik. Feltételezések szerint ez történt a spanyolnátha-világjárvány során.
Influenzavírust nemcsak különböző madárfajokban, de lóban és sertésben is kimutattak, de ismert kérődzők, húsevők, rágcsálók, majmok fertőzöttsége is. Tengeri emlősökben és halakban is találtak ilyen kórokozót az utóbbi néhány évtizedben. Két éve számoltak be arról a lapok, hogy influenzavírus miatt pusztult el vagy betegedett meg 350 fóka az Északi-tenger schleswig-holsteini partjainál.
Drasztikus megoldások
A tudomány egyenetlen fejlődésének fintora – írta Tanyi János a Magyar Tudomány egyik korábbi számában –, hogy az első influenzavírus-törzset madárból (1927; Hollandia, csirke), majd sertésből igazolták (1931, Egyesült Államok), és csak ezt követte az első emberi influenzavírus-törzs kimutatása (1933). Az állati és az emberi influenzavírusok kapcsolata ugyanakkor már az 1918-as spanyolnátha későbbi elemzése során felmerült, azonban arra kevesen gondoltak, hogy a madárinfluenza az emberre is veszélyes lehet. Éppen ezért érte váratlanul a nagyvilágot, amikor 1997-ben H5N1 madárinfluenza fertőzés okozta betegségben pár hónapon belül hat ember életét vesztette Hongkongban. Magyarországon erre jóval kisebb az esély, hiszen a járványtani helyzet (makroklíma, az ember és az állatok szoros együttélése, szerény higiénia hiánya) gyakorlatilag nem teszi lehetővé az ilyen járvány kialakulását.
Hongkongban a H5N1 influenzavírus terjedését úgy állították meg, hogy a helyi hatóságok a teljes csirkeállományt kiirtották. Azóta is valahányszor felbukkant egy madárinfluenzás eset az állatvilágban, az illetékes kormányok általában ehhez a drasztikus megoldáshoz folyamodnak – ez történik most sok helyütt hazánkban is. Ez azzal indokolható, hogy a H5N1-fertőzés igen magas halálozással jár, ráadásul a kutatók szerint genetikailag módosulva pusztító emberi világjárványt válthat ki. De nem ettől kell tartani. Múlt héten jelentették be, hogy Alsó-Szászországban egy pulykahizlaló telepen 16 ezer szárnyast vágtak le a H5N8-as típusú madárinfluenza megjelenése miatt, és két szomszédos gazdaságban elrendelték ugyancsak a teljes állomány, 92 ezer baromfi leölését.
Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központban (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) is úgy látják, hogy egyelőre nem kell tartani attól, hogy a madárinfluenza miatt megszaporodnának a humán influenzás megbetegedések. Az állattartási és -fogyasztási szokások miatt az embereket elsősorban nem a madárinfluenzától kell tehát megvédeni, hanem a madárinfluenza és a humáninfluenza-vírus kombinálódásával esetleg létrejövő új humáninfluenza-vírustól. Ez ellen kell oltóanyagot készíteni (ha létrejön az új vírus), és ezzel kell széles körű vakcinázást (védőoltást) végezni a világméretű járvány elkerülése érdekében. Ilyen vírust azonban (még) nem izoláltak.
Az ördög nem alszik, mondják, ezért aztán a legtöbb országnak van vészforgatókönyve arra a helyzetre, ha kialakulna egy nagy járvány, vagyis valamennyi EU-tagállam rendelkezik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvein alapuló önálló pandémiás tervvel. Magyarországon már 1997-ben elkészült az azóta frissített nemzeti influenzapandémiás terv, amely részletes akciótervet tartalmaz a járvány egyes szakaszainak teendőire, a védekezésben részt vevőkre.
Ez döntően azzal kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket, hogy a kormányzattól kezdve az egészségügyön át a gazdaság szereplőiig kire milyen feladat hárul egy esetleges influenza-világjárvány idején. Nemcsak azért, hogy az minél kisebb veszteséget okozzon és minél hamarabb felszámolható legyen, de azért is, hogy ne törjön ki az ország működőképességét is veszélyeztető pánik.
A megelőzésnek azonban ennél is fontosabb része a védőoltás. A fertőzést a legjobb megelőzni, és Magyarországon évente 1,3 millió 60 éven felüli és rizikócsoportba tartozó (krónikus beteg, kismama, egészségügyi dolgozó, állattenyésztő) kérheti ingyenesen a védőoltást. Idén is november eleje óta elérhető már a térítésmentes vakcina a háziorvosoknál és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknál, de aki nem tartozik a rizikócsoportokba, az is felírathatja, majd beadathatja a vakcinát a háziorvosával.
Influenza elleni kampányoltás Limában. Egy világjárvány esetén a Föld lakosságának 25-45 százaléka megbetegedne
Adatgyűjtés 1931 óta
A hatóságok ezzel együtt is minden eshetőségre felkészülnek, és árgus szemekkel figyelik az influenza terjedését nemcsak itthon, de világszerte. Magyarországon 1931 óta gyűjtenek adatokat az influenzajárványok előfordulásáról, és 1937 óta folynak virológiai vizsgálatok a járványok eredetének tisztázása céljából. Majdnem negyven évig az influenzaszezon idején a megfigyelésre kijelölt orvosok, intézmények jelentették a megbetegedések számát, járvány idején pedig jelentőszolgálat működött, vagyis minden orvosnak jelentenie kellett a megbetegedések számát.
A 2005–2006-os szezonra alakult ki nálunk is a nemzetközi/európai uniós ajánlásoknak megfelelő járványügyi felügyeleti és informatikai rendszer, ami azt jelenti, hogy az adatgyűjtés a 40. héttől kezdődik és a következő naptári év 20. hetéig tart. Ezen időszakban a házi-, illetve házi gyermekorvosok 20 százaléka hetente jelenti az influenzaszerű klinikai tünetekkel náluk jelentkező betegek számát korcsoportos bontásban, és a kijelölt doktorok mintát is vesznek a betegektől. Emellett a gyermekközösségekből jelzik, ha az influenzaszerű megbetegedések miatti hiányzás eléri vagy meghaladja a napi 30 százalékot.
Ami nem gyógyítható
A madárinfluenzavírus-törzseknek két alapvető csoportját különböztetik meg: vannak alacsony, valamint nagy fertőzőképességű influenzatörzsek. Azok az (elsősorban vízi)madarak, amelyeket az előbbi csoportba tartozó vírusok fertőztek meg, képesek a fél bolygót átrepülni, mert nem betegek. Amennyiben átadják a fertőzést háziszárnyasoknak – erről Berencsi György virológus írt –, akkor kialakulhatnak a nagy fertőzőképességű vírusok, és az állományban akár 90 százalékos pusztulást okozhatnak. Egyes madárfajok (gyöngytyúk, pulyka) fogékonyabbak a megbetegedésre.
A madárinfluenza vírusa, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A madárinfluenzát nem tudjuk gyógyítani. A madárinfluenza elleni védekezés lényege a fertőzött állományok (állatok) mielőbbi felismerése (korai diagnózis), az állományok leölése (a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust), az állati tetemek ártalmatlanná tétele, a telepek kitakarítása, fertőtlenítése, a vírus eredetének kiderítése – erről Varga János akadémikus beszélt a Mindentudás Egyeteme egyik előadójaként.
A madárinfluenza elleni védőoltás Magyarországon tilos – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigénszerkezet-beli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezenfelül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
