Kétszáznegyvenöt esztendeje, 1772. szeptember 27-én született Sümegen egy korában ismert, de napjainkban talán már feledett költő, író: kisfaludi Kisfaludy Sándor. Olykor testvérével, a szintén író Károllyal tévesztik össze. Sándor, a régi nemesi családból származó joggyakornok kezdetben nem annyira a művészetéről, hanem az életviteléről, pontosabban nőügyeiről volt híres. Hamar felismerte, a lányok, asszonyok szívéhez két gyors út vezet: a katonai uniformis, valamint az irodalom. Jöttek a kalandos esztendők: katonaként megjárta fél Európát. Sok-sok barátság, számtalan impulzus, irodalmi és művészeti inspiráció érte, és persze női rajongók tucatja kísérte útját. Köztük az adott pillanatban meghatározóak is: bécsi testőrévei – amíg a testőrségtől el nem bocsátották – fontos szépasszonya Medina Mária, a világhírű balettművésznő volt, s Provence-ban megtalálta Caroline-t, aki a francia irodalommal is megismertette.
Leszerelt 1799-ben, és visszatért szülőföldjére. Ekkor már egy badacsonyi szüretről ismerte és szerette Szegedy Rózát, a Vas megyei alispán lányát. 1796 végén meg is kérte kezét, de Róza, sejtvén a férfi csapodárságát, elutasította, csak 1800-ban jöhetett létre a házasság. Kisfaludy megváltozott Róza viszonzott szerelmétől. Sümegen gazdálkodó nemesi életvitelbe kezdett, sikerrel és egyre többet írt kedvelt és kellemes prózai, drámai és lírai műveket egyaránt.
Irodalmi tevékenysége sokrétű, de a korabeli nemesi felfogást tükröző. Az 1810-es években dicsőítő hősdrámákat alkotott a magyar nemességről. Legismertebbé szerelmi művei váltak: a Himfyvel új műfajt és strófaszerkezetet hozott létre. A kesergő szerelem és A boldog szerelem című „poétai román”-jai igen népszerűnek bizonyultak, megzenésített változatuk is elkészült, s meghozták számára az irodalmi hírnevet. Aztán következett a várromantika, a Balaton környékét megörökítő regék: a Somló, a Tátika, a Csobáncz, avagy a Regék a magyar elő-időből. Kisfaludy sümegi birtokain gazdálkodott, Badacsonyban szüretelt, Balatonfüreden szép nyarakat töltött, és boldog volt az ürmös boráról és bölcsességéről híres, jó gazdaasszony, Róza mellett. Elképzelését, mely a reformkor nagy színházgründoló folyamatának egyik kiemelkedő példája: hogy Füreden magyar kőszínházat alapít, sikerrel végigvitte. Így nyílt meg a vármegye támogatásával, közadakozásból, a bencés apátság ingyentelkén a Dunántúl első kőszínháza 1831. július 2-án.
Kisfaludy Sándor szobra Sümegen.1900
Életét ezt követően már a tragédiák és a kulturális, irodalmi elszigetelődés árnyékolták be. 1832 májusában elhunyt Róza, a gyermektelen Kisfaludy 1834-ben újranősült, egy fiatal lány termékeny szerelmében bízva. Vajda Amália, a második asszony azonban 1841-ben szintén távozott az élők közül. Közben „dübörgött” a reformkor, jöttek az új nagyok: Petőfi, Vörösmarty, Arany. Az irodalmi élet fővárosa Pest-Buda lett. Kisfaludy a sümegi magányt választotta, műveiben nem tudott megújulni, nemesi világnézete olykor-olykor a maradiak táborába süllyesztette. Élete végén még keserű vitába is került a korszak etalonjával, Kossuth Lajossal, aki nem tudta megérteni az idős költő nemesi felkelésbe vetett eszméit. 1844-ben tombolt a magyar honpolgárok vérét pezsdítő reformkor, amikor Kisfaludy – egy októberi napon – elhunyt vidéki száműzetésében.
A nagy politikai viták, a forradalmi személyiségek korszakában valóban kissé megfeledkeztek az irodalmi, kulturális pezsgésből a végén már önmagát is kirekesztő költőről. Pedig kortársai tisztelték és becsülték: rendszeres résztvevője volt a keszthelyi Helikonoknak, életében regéiért Marczibányi-díjat kapott, majd az Akadémia évi nagy jutalmát Vörösmartyval egyetemben. 1843 márciusában dalünnepet rendeztek tiszteletére Pest-Budán, de ezen már nem kívánt részt venni.
Az utókor nem bánt vele méltánytalanul. Az 1846-ban próbautat tevő első balatoni gőzhajó róla kapta nevét, Füred szobrot állított tiszteletére, Eötvös Károly megörökítette alakját és szerelmét nagy művében, az Utazás a Balaton körül címűben. Ma több emléktábla, utcanév, Badacsonyban Szegedy Róza háza, Sümegen emlékház igyekszik a kulturális emlékezetben megtartani Kisfaludyt hírét, nevét. Az egyik közösségi oldalon rendszeres hírekkel jelentkezik a költő életművét is jól ismerő és propagáló Kisfaludy Sándor Irodalmi Kör Tőzsér Péter lelkes vezetésével. Ők most ifjúsági könyvek adományozásával ünnepelnek, a kerepesi általános iskola könyvtárának adnak át ajándék műveket.
A szülőváros is szépen ápolja a hagyományt: a mostani hétvégén Sümegen több, a költő alakját és művészetét idéző kedves eseményt tartanak: Szerelmetes este, Kisfaludy-szüret várja a vendégeket. Lesz irodalmi est, valamint élő történelem tánccal, borral – így lehet és így érdemes ízletes bor mellett megünnepelni a balatoni tájirodalom sajátos műfaját, a várromantikát megteremtő regeíró, a vidék szépségeit rajongva megörökítő sümegi poéta születésének napját. Kisfaludy művészete éppen azt hirdeti, aminek napjainkban híján vagyunk: őszinte érzelmeket, szép ideákat és ideálokat, hagyománytiszteletet, múltunk ismeretét és a művészetek szeretetét.
