A Magyar Napló decemberi száma hosszú interjút közöl Karácsonyi Zsolt költővel, műfordítóval, színház- és irodalomkritikussal, a kolozsvári Helikon főszerkesztőjével, akinek bőségesen van mondanivalója az erdélyi és partiumi magyar irodalmi életről.
Karácsonyi Zsolt meglehetősen fiatalon ugrott fejest a kortárs irodalom szervezésének munkájába: mindössze 19 éves volt, amikor áldozatos munkával összegyűjtötte fiatal nagyváradi író-költő társainak szövegeit, és antológiát szerkesztett belőle.
A hétfejű zsákmány című kötet 1998-ban jelenhetett meg a Mentor Kiadónál, s bár nagy visszhangot nem váltott ki, olyan szerzőket vonultatott fel, akik napjainkra a kortárs irodalom aktív alakítói lettek, maradtak: Balázs Imre József, Farkas Wellmann Éva, Gáll Attila – hogy csak néhány nevet említsünk.
A hosszú interjú a szerkesztői feladatokon túl más izgalmas irányokba is elkalandozik: Karácsonyi Zsolt beszél első kötetéről, amely különös módon kötődik Hunyadi János alakjához, a beszélgetés kitér néhány kiemelt versére, amelyek a Faust-figurához, illetve a nagy költőelődökhöz való viszonyáról adnak képet.
„A vers: fordítás egy ismeretlen nyelvből” – vallja a versírói ihletről Karácsonyi, ami nem csak műfordítói munkássága miatt hangzik tőle hitelesnek.
A Magyar Napló decemberi száma az interjú mellett ezúttal is többféle könyvet szemléz. Így például Czakó Gábor Nyelvédesanyánk című könyvét, amely a magyarság származásáról, a magyar nyelv eredetéről és jellegéről közöl írásokat, s melynek műfaja nehezen meghatározható: a recenzens végül mégis arra jut, hogy az esszé műfaja felől értékelje a könyvet.
Ahogy a recenzió címadásával is jelzi: „Író a tilosban” – a kódválasztás éppen azért fontos, hogy egyformán lássuk be a könyv értékeit és a tudományosság felől felróható hiányosságait.
A könyv esszéi közül a Benső Trianon címűt emeli ki, amelynek „történelmi hevülettel írt, túlfűtött indulatossága azért hiteles, mert […] nyelvünk védelmében szólni valóban íróhoz méltó feladat. Ez nem tudomány, ez küldetés. Itt semmilyen professzor nem kérheti számon, hogy van-e papírunk róla.”
A közelmúlt politikai történéseinek jobb megértése céljából született könyvet, az irodalomtörténészként és politikusként is ismert Kulin Ferenc A paktum-fantom című kötetét is szemlézi a lapszám.
A rendszerváltó Antall-kormány SZDSZ-szel való megállapodásáról és annak világpolitikai hátteréről képet adó esszé- és tanulmánykötet erényeként emeli ki Rostás István, hogy a történelmi tapasztalatokat elemzői igénnyel és távolságtartással megfogalmazó szerző azon túl, hogy pontos dokumentációt nyújt a rendszerváltás történetének egy részletéről, az eseményt tágabb történelmi perspektívában is elhelyezi, melyet a felvilágosodás óta megtapasztalható folyamat részeként lát: olyan narratíva epizódjaként értelmezi, melyben a magát liberálisnak, progresszívnak tartó, univerzalista irányzat a hagyományaihoz és egyedi értékeihez ragaszkodó konzervatív lokalitás visszaszorítására törekszik.
(Magyar Napló, 2017. december. Ára: 670 forint)