Évről évre kiemelt időszak a mostani, amikor a tanulmányaikat kezdő egyetemisták és főiskolások ellepik a városok egyes részeit. A felvételi ponthatárok kihirdetése óta ugyan még csak pár hét telt el, ám ennyi idő alatt is országszerte közel harminc százalékkal bővült a kiadó lakások száma. Kedvező ingatlant most már nehéz találni, csakúgy mint albérletkiadással foglalkozó, „tiszta papírokkal” rendelkező nyilatkozót.
Talán nem véletlenül, hiszen sokan napjainkban is trükköznek a bevételekkel. Petra is csupán keresztnevét vállalva hajlandó a részletekről mesélni: a fiatal budapesti lány hatvan négyzetméteres, kétszobás lakását a szüleitől kapta, ám az egyik helyiség kihasználatlanul állt. Ezért döntött úgy, hogy megbízható ismerősei segítségével próbál bérlőt keresni. Mivel vidéki kolléganőjének lánya a fővárosba jött az ELTE-re tanulni, így már nem is volt kérdéses, hogyan tovább.
Tételes átalányadó
– Igen jutányos árat, havi ezret kérek a szobarészért, és a fiatal szobatársnőm a rezsibe is beszáll. A költsége így megáll nyolcvanezer forintnál. Számlát értelemszerűen nem tudok adni, ám ebben a formában mindenkinek megéri, ezért biztosan nem leszek vállalkozó. Itt, a budapesti Kálvin térnél, az egyetem közelében hasonló lakás 150 ezer körül bérelhető – avat be a részletekbe Petra.
Barátok, ismerősök, azok barátai és ismerősei jöhetnek szóba a jelöltek között. Nem baj, ha kissé vagy jóval olcsóbban adjuk ki a szobát, az a lényeg, hogy ne kelljen meghirdetni. Így távol maradok a valós piaci áraktól, de a kevesebb még mindig több a semminél – vallja Petra –, aki pontosan tudja, hogy kiadni egyre kockázatosabb, jó bérlőt találni pedig egyre körülményesebb.
– Az albérletpiac nem csak diákokról, diákoknak szól, és természetesen sokan nem jogtisztán adják ki a lakást. Ám aki tisztességes, az ettől az évtől már több könnyítésre számíthatott – vélekedik Benesi Mária könyvelő, aki albérlet- és Airbnb-kiadókra szakosodott.
Mint mondja, a lakáskiadóknál az idei esztendőtől már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint, ezért senkinek sem éri meg eltitkolni a szálláshely szolgáltatásból szerzett jövedelmét, főleg úgy, hogy az adóellenőrök előszeretettel „csapnak le” az albérletkiadókra magukat bérlőnek álcázva. Miután a gyanútlan vevővel feketén megállapodtak, akkor jön a meglepetés és a hatalmas büntetés.
– Nem érdemes kockáztatni, hiszen a hosszú távon bérbe adók is jobban jártak, ugyanis már senkinek sem kell ingatlan-bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlankiadásból származó jövedelem után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell leróni. Arra a kérdésünkre, hogy mégis milyen apróbb, ám legális fortélyok vannak a költségcsökkentésre, Benesi szerint nem kell „kétségbeesni”.
Írásos szerződést!
Például ha a szülő nevén van egy bérbe adott ingatlan Szegeden, és a gyermekének Budapesten bérel lakást, akkor a szülőnek és nem a gyermeknek érdemes a bérbeadóval szerződést kötnie, mivel ilyen esetben a szülő a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a gyermeke albérleti díját. A költség akár a nulláig csökkenthető.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint is érdemes a papírmunkát elvégezni. Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen szülessen írásbeli szerződés az ingatlan bérbeadásakor, a szóbeli megállapodás nem elég. Ebben rögzíteni kell az ingatlan és a felek személyes adatait, a bérleti díj, valamint a kaució mértékét, azt, hogy milyen időtartamra állapodnak meg, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a felek kapcsolatát alapvetően meghatározó információt szerepeltetni kell a későbbi vitás ügyek elkerülése érdekében.
A bérleti szerződés az időtartamát tekintve lehet határozott és határozatlan idejű. Egyetemisták esetében joggal vetődhet fel a kérdés, hogy milyen módszer kínálkozik arra a nyári két hónapra, amikor esetleg nincs szükség a lakásra. Ha felmondják a szerződést, nem biztos, hogy találnak helyette másikat szeptembertől, ha pedig nem mondják fel, fizethetik a bérleti díjat, költségeket úgy is, hogy ott sincsenek a lakásban.
A bérleti szerződés aláírásakor szokásos kéthavi kaució ebben az esetben is segítség lehet, amelyet kéthavi lakbérnek megfelelő összegben előre fizet ki a bérlő. Még akkor is, ha ez az összeg nem arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor fedezze az utolsó hónapokban esedékes bérleti díjat, hanem a bérleményben esetlegesen keletkező károk megjavítására, illetve a fennmaradó tartozásokra fordítandó.
Budapesten jelenleg ötven-hatvan ezer forintért lehet szobát bérelni, míg öt évvel ezelőtt garzonlakás volt elérhető ezen az áron
Fotó: Bach Máté
Érdemes mind a bérbeadáskor, mind a bérlők kiköltözésekor átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni. Ebben lehet rögzíteni a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat, így később nem lehet vita abból például, hogy volt-e mikrohullámú sütő a lakásban, vagy sem. Érdemes előre tisztázni az ingatlanhoz kapcsolódó házirendet és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeket, nehogy később érjék a bérlőket kellemetlen meglepetések.
A közüzemi számlák befizetése esetében kétféle megoldás létezik: az egyik szerint a mérőórákat átírják a bérlő nevére, és személy szerint ő kapja a számlákat. A másik megoldás alapján pedig a bérbeadó fizeti be azokat, és havonta elszámol a bérbeadóval.
Kollégiumi kiváltság
Az iskolások számára az albérlet helyett kedvező alternatíva lehet a felsőoktatási intézményhez tartozó kollégium igénybevétele is. Országszerte állami fenntartásban körülbelül 45 ezer férőhely áll a hallgatók rendelkezésére.
– Albérletkereséssel kezdtük a tavalyi évet Szegeden. A fiamnak nem találtunk megfelelő lakást, de még szobát sem: amelyeket megnéztünk, azoknak az ára az egekben volt, az egyetem környéki tarifák különösen pimaszul magasak. Így végül a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Apáthy István Kollégiuma mellett döntöttünk – meséli történetüket a Pest megyében élő Ocskó Csaba.
Nem volt bonyolult a jelentkezés, online kérdőívet kellett kitölteni, amely főként a család anyagi helyzetére vonatkozott. Ezt rövid időn belül el is bírálták a kezdő egyetemista számára kedvező döntést hozva.
– Így került a fiam a kollégiumba, ahol immár a másodévet kezdi. Szobatársaival jól kijön, mintha egyszerűbb motelban laknának, minden lakrészhez saját fürdőszoba és mellékhelyiség tartozik. Egy szobában hárman vannak, igazi tanulóműhelyt rendeztek be maguknak. Ami pedig az árat illeti: havonta 10-15 ezer forint között mozog, ám nyáron a szünidőben többe kerül, mert a kollégium a fesztiválok idejére kiadja a szobákat a városba érkező turistáknak. Miután ez a lehetőség megtetszett, a másik fiam is, akit egy budapesti gimnáziumba vettek fel, kollégiumban lakik az idei tanévtől.
Tudás listaáron
A családi büdzsét azonban nem csupán az albérletfizetés, hanem a diákok iskoláztatásával kapcsolatos, folyamatosan jelentkező költségek is nyirbálják.
– Jót akartam a kislányomnak, így tavaly a gyereket a különleges Montessori-módszert alkalmazó iskolába írattam be. A gyermekközpontú, egy-egy érdeklődési körre kiemelten koncentráló, alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó intézményben havonta ötvenezer forint volt a tandíj, amelyet a tanítási szünetekben is fizetni kellett, mondván, az intézményt akkor is fenn kell tartani. Igaz, ez az összeg a többi hasonló intézményhez képest alacsony, hiszen átlagosan 80-120 ezret kérnek máshol – meséli történetét Fülöp Dóra.
– A tankönyvért is fizetnünk kellett, mert az államilag használatosakat nem fogadták el, mégpedig azért, mert a tanítási módszertanhoz igazodó különlegesebbeket használtak. Ez húszezres kiadást jelentett. Az étkeztetésre havonta harmincezer forintot költöttünk, mivel egyénileg kellett megoldani a házhoz szállítást. A taneszközökre havi szinten tízezer, a különprogramokra ötezer, a közlekedésre pedig 15 ezer forintot költöttünk, és az osztálypénzt is rendszeresen fizettük. Természetesen számítástechnikai eszközt is venni kellett, igaz, ez egyszeri tételt jelentett, ám nem keveset. Csakúgy mint az iskolatáska 25 ezerért, az uzsonnás doboz és a váltócipő.
Dóra havi kiadásai így pillanatok alatt elérték, de sokszor meg is haladták a százezer forintot, ám kislányát mégsem ezért íratta át az állami iskolába. – Ez az intézmény az úgynevezett integráló iskolák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy viselkedészavaros tanulókat is felvettek az osztályba, emiatt azonban a gyerekek többsége lemaradt a tanulásban. Így sajnos nem láttam azt a fejlődést, amely elvárható lett volna ennyi pénzért. Most állami helyen kezdtük a tanévet, az idei kiadásaim a korábbinál jóval kisebbek – mesél Dóra a korábbi csalódásáról.
A nagy átlagnál a különórák és a sportedzések díjai terhelik meg a szülők pénztárcáját leginkább. Két, zenét tanuló gyereknek a szolfézs és a zeneiskola például közel 25 ezer forintba kerül havonta. Egy nyelvóra szintén nem olcsó, alkalmanként akár négyezer forint is lehet. A nyelviskolai tanfolyamok általában százezer forinttól indulnak.
Ami az egyetemi költségeket illeti: az általános orvosi képzés vezeti a listát. A három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 millió 350 ezret kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges a forma. Mivel az általános orvosi képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos kiadással kell számolni, ami már egy kis lakás ára is lehet.
A tankönyveknél változóak az árak: van, aki pár ezer forintból megússza a tanévkezdést, míg másoknak több tízezer forintot kell félretenniük a tankönyvekre. Az orvostanhallgatók például legalább hetven-nyolcvanezer forintot fizetnek értük, és ehhez még hozzájön a gyakorlatoknál szükséges felszerelés is.
Művészeti vagy építész szakokon szintén borsos lehet a felszerelés ára, ötven-százezer forintra is rúghat. A legjobban azok járnak, akiknek csak a könyvek kellenek. Az egyetemi könyvtárakban általában meg lehet találni minden szükségeset, de sok esetben elektronikus formában is le lehet tölteni őket.
Nyerő a panel
Budapesten több mint 8300 kiadó lakás közül lehet válogatni napjainkban – ez az arány 12 százalékos bővülést jelez csak a fővárosban. Országosan pedig több mint 13 ezer lakás áll az albérletkeresők rendelkezésére. Az árérzékenység egyre erősebb a bérlőknél, a bérbeadók így idén az előző évekhez képest kisebb mértékben emeltek a lakások, szobák tarifáin: az elmúlt hónapban néhány ezer forinttal, míg az előző év azonos időszakában akár tízezerrel nőttek átlagosan az árak.
Budapesten jelenleg ötven-hatvanezer forintért lehet szobát bérelni, míg öt évvel ezelőtt egy garzonlakás volt elérhető ezen az áron. Elfogadható kis lakás a fővárosban százezer plusz rezsi alatt nincs, de a jellemző ár inkább a 150 ezer felé közelít – összegzi a tapasztalatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.
A főváros legdrágább kerülete az V., ahol a 120 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások átlagos bérleti díja 248 ezer forint, a legolcsóbb kerület pedig a XXIII. és a XVII., ezekben a városrészekben 105 ezer, illetve 110 ezer forint az átlagár. Kiugróan népszerűek a panelek: a tapasztalatok szerint az egyetemisták körében elsősorban a VIII. kerületi Práter utca környékiek népszerűek, annál is inkább, mert a Corvin sétány új építésű ingatlanai már-már V. kerületi árszinten kelnek el.
Az egyetemi városok közül Debrecenben a garzonokat átlagosan nyolcvanezer forintért, a nagyobb lakásokat hozzávetőleg százezer forintért hirdetik kiadásra. Pécsett a negyven négyzetméternél kisebb lakásokat átlagosan 85 ezer forintért lehet kivenni – derül ki az ingatlan.com adatbázisából.
Szegeden a harminc négyzetmétereseknél 74 ezer, a nagyobbaknál százezer forint az átlagos bérleti díj. Győrött egy nem felújított lakást havi nyolcvan-százezer forintért lehet kivenni, míg ugyanazt felújítva 100-120 ezer forintért. De ha a lakás különösen jó helyen fekszik, például kilátással a Duna-partra, akkor már 150-200 ezer forintot is elkérnek érte. Miskolcon egy 28 négyzetméteres garzon vagy egy 37 négyzetméteres lakás bérleti díja havi negyvenezer forintnál kezdődik, és általában nem több hetvenezernél.
