Az L. Ron Hubbard által 1954-ben alapított vallás, a szcientológia, a „tudománytan”, amelyet hitnek, tanításnak, szertartásrendszernek is lehet tekinteni, az elmúlt több mint hatvan évben világszerte látványos pályát futott be. Az új vallás a születési helyén, az Egyesült Államokon kívül is elkezdett terjeszkedni, és sorban hozta létre különböző országokban az egyházát, kulturális egyleteit és üzleti vállalkozásait. A hitéletről, a vallásgyakorlatról az államok más-más jogi szabályozókat alkalmaznak.
Az Egyesült Államokban 1993 óta ismerik el a szcientológiát vallásnak, ami kivételesen kedvező pénzügyi helyzetbe hozta az egyházat. Hasonló jogi státust ért el Ausztráliában, Portugáliában, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Szlovéniában, Svédországban és Tajvanon. Hollandiában is egyházként működik, ám itt 2013-ig várnia kellett arra, hogy előnyös pénzügyi feltételeket kapjon. Új-Zélandon a helyi törvények szerint az egyház mint karitatív szervezet mentesül mindenféle adó alól. Kanadában érdekes helyzet alakult ki: a szcientológia föderális szinten nem számít egyháznak, ám Québec, Ontario, Brit Columbia, Manitoba és Alberta tartományok elismerik a vallási tevékenységét.
Magyarországon a szcientológia 1991-ben nyerte el az egyházszintű jogi besorolást, ám 1993-ban az országgyűlés „destruktív szektának” minősítette, és megvonta tőle az állami támogatást, amit a következő, szocialista–szabad demokrata kormány 1995-ben visszavont. Az új, a 2011-es egyházügyi törvény szabályait nem tudta teljesíteni, így vallási egyesületként működik hazánkban. Hasonlóan ítélik meg a szervezetet Luxemburgban, Izraelben, Mexikóban és Görögországban is. Franciaországban a kilencvenes évek folyamán a párizsi törvényhozásban kétszer is szekta minősítést kapott, hasonlóan a belga besoroláshoz. A francia szabályozás elismeri, hogy a szervezet „nem nyereségelvű”, de van olyan misszió is, amelyet kulturális egyletként jegyeztek be. Ez egyébként igen jellemző a szcientológiai egyház szervezeteire, hogy egy országban különböző státusokért folyamodnak.
Belgiumban 1999-ben indult nyomozás csalás és szélhámosság ügyében a szcientológiai egyház 12 tagja és két jogi személy ellen. Az ügy megjárta az ENSZ illetékes szervét is, ahol szcientológusok azt állították, hogy a belga hatóságok lejárató kampányt folytatnak ellenük. Tavaly tavasszal a belga feljebbviteli bíróság 18 évnyi nyomozás után nem találta elégségesnek a szövetségi ügyészség bizonyítékait, és az egyház tagjait ártatlannak minősítette. Az ítéletben a bíróság megengedhetetlennek nevezte, hogy az ügyészség az általa felállított elmélethez ragaszkodott, amely szerint a szcientológusok gonosztevők bűnszervezete.
Ilyen megértő bírákra a tudástan képviselői nem akadtak a szomszédos államban, Németországban. A szövetségi kormány, amely 1997-ben szektának minősítette a szervezetet, még a vallási egyesületet is „az állam felügyelete alá rendelte”. A német kormány szerint ez a szervezet „a társadalom és annak intézményei fölött teljes befolyás megszerzésére törekszik, bizonyos tevékenysége károsítja a demokratikus alapelveket és az emberi jogokat”. Mivel a szcientológia Németországban üzleti szervezetnek minősül, ezért számára semmilyen adóügyi könnyítés nem biztosítható, kereskedelmi szabályok vonatkoznak rá. Ennek ellentmond egy 1999-es stuttgarti közigazgatási bírósági ítélet, amely a helyi szcientológiai missziót úgy határozta meg, hogy az „idealista célokat követ, ám nem minősül kereskedelmi vállalkozásnak”. A németországi bánásmódot bepanaszolva három szcientológus 2004 tavaszán beperelte az országot az ENSZ illetékes hatóságánál. Berlin központjában 2007 elején megnyílt egy hatemeletes, 4000 négyzetméteres épület, amely a szcientológia egyház egyik szervezetének tulajdonában áll. Ezzel a lépéssel ugyancsak sikerült felbosszantaniuk a kereszténydemokrata kormánypártot.
Oroszországban egy moszkvai bíróság 2015-ben elrendelte a szcientológia egyház feloszlatását. A „szcientológia” az Egyesült Államokban bejegyzett márkanév, ez számos esetben elhangzott azokban a perekben, amelyek jogtalan közléssel foglalkoztak – állt az indoklásban. Az ítéletben az is szerepel, hogy a szervezet üzleti jellegű, emiatt Oroszországban törvénytelen tevékenységet végez, amikor ezt vallási köntösbe öltözteti. Ezt követően az Emberi Jogok Európai Bírósága megrótta Moszkvát azért, mert az megsértette az egyesülési és a szabad vallásgyakorláshoz való jogot.
Ez csak néhány példa volt azokra az ellentmondásokra, amelyek a szervezet és a befogadó államok közt kialakultak. Számtalan bírálat fogalmazódik meg magánszemélyek részéről, akik hajdanán a szcientológia egyház tagjai voltak, az egyházzal szemben. Dokumentum- és játékfilmek, interjúk, beszámolók készültek arról, hogy a szervezet milyen eszközökkel zsarolja meg, teszi lehetetlenné azok életét, akik beszélni mernek. Az internet megjelenésével a kritikusok száma is látványosan nőtt. Egyik utolsó ellenségeként „a szcientológia hazugságainak” jelentkezett az Anonymus hekkercsoport, amely változatos eszközöket alkalmaz az egyház ellen. Miket vetnek a szemére a szervezetnek ezek a bírálók? A szcientológia hierarchikusan felépített szervezet, az előrejutáshoz drága tanfolyamokon át vezet az út. A szcientológia fokozatos fejlődést ígér, ám sohasem teszi lehetővé, hogy azt elérd. Az OT8-as, a legmagasabb szint elérése – egy francia antiszcientologista internetes oldal szerint – 400 ezer euróba, mintegy 125 millió forintba kerülne, ha megvennék az összes ehhez szükséges anyagot, és látogatnák a fizetős előadásokat.
Gyakori vád, mint a mostani magyar ügyben is, hogy „auditáláskor”, amikor személyesen hallgatják meg a tagjelölteket, olyan bizalmas magánéleti információkat rögzítenek róluk, amelyeket felhasználhatnak zsarolásra vagy arra, hogy harmadik személyről értesüléseket gyűjtsenek. Az egyház tagjai anélkül hajtanak végre „tanácsadói munkát” a különböző cégeknél, hogy előzőleg közölték volna kapcsolódásukat a szcientológiához. A személyes meghallgatáson úgy vannak összeállítva a kérdések, hogy a megkérdezettekben rossz érzést keltsenek, felszítandó az elégedetlenséget önmagukkal szemben.
A szcientológusok kinyilvánított ellenségei a pszichológiának és a pszichiátriának, közöttük szabályos háború zajlik. Áltudománynak és veszélyesnek tartják módszereit, az alkalmazott gyógymódjait, amelyet a „halálipar” termékeinek tekintenek. A szervezet bírálói szerint működik egy szcientológiai „rendőrség”, amely nem riad vissza a kémkedéstől a hamis hírek terjesztésén át a zsarolásig.
A kritikusokkal szemben gyakran kezdeményeznek peres eljárást, a végtelenségig bírják erőforrással és ügyvédekkel is.