A cédulán kampó, hurok, kör és ellipszis. Nem, ez nem gyerekrajz, holmi ákombákom. Gyorsírás. Lipa Tímeának jó néhány megfejtésre váró sajtpapírmásolat van a fiókjában – írók és költők sietve lefirkantott gondolatai. Pályaelhagyó, mondja magáról az irodalmár, ami persze nem azt jelenti, hogyha felkeresnék őt hasonló kéziratokkal, akkor ne fejtené meg örömmel a jeleket. De jelenleg hivatali munkát végez, mellette pedig levelezőn gyógypedagógiát tanul.
Akár a szinkrontolmácsok
A gyorsírást tekinthetjük a magnetofon előhírnökének, amelyet maholnap szintén magyarázni kell – az orsós magnó után elavult a kazettás is, és ugyan ki sétálna walkmannel az utcán? De a gyorsírás csak nem akar megszűnni. Bár használati köre erősen leszűkült, a szakemberek szerint igenis van létjogosultsága, a jelrendszer ismerete hasznos lehet titkári munkakörben, és elengedhetetlen az Országgyűlés Gyorsíróirodájában.
Mitől olyan nagy találmány? Használói rájöttek, mennyire hatásos, ha az élő szó eredeti formájában, a maga természetességében juthat el másokhoz. De a szabad beszéd ötször-hatszor, van, hogy tízszer is gyorsabb, mint az írás, és az átlagos beszédsebességet a leggyorsabb gépíró sem tudja elérni. Lehet versenyezni! A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége 1925-ben jött létre, és a versenyek szervezése mellett feladatának tekinti a tízujjas vakírás népszerűsítését is.
Az első magyar gyorsíró-egyesület 1861-ben alakult meg, az 1910-es évek elején már számos hasonló kör működött az országban, tagjai oklevéllel rendelkeztek, és hamarosan szövetségbe tömörültek. A korabeli lapok tanúsága szerint a különféle gyorsírásos rendszerek megalkotói és tanítói folyamatos vitában álltak egymással az elsőségért, vagyis azért, hogy melyik módszer oktatása lesz kötelező a középiskolákban.
Az egységes magyar gyorsírás megalkotója, Radnai Béla ismerte ugyan a hazánkban engedélyezett vagy szűkebb körben tanított rendszereket, de úgy vélte, szükség van egy könnyebben elsajátítható, egyszerűbb metódusra. A Radnai-féle gyorsírásos rendszer 1927. január 12-én lépett életbe, az intézkedést a magyar sajtó egyöntetűen a legnagyobb megértéssel és örömmel fogadta. Juhász Gyula szonettet szentelt a témának a szó elszáll, a (gyors)írás megmarad jegyében: „Ó írjátok a szárnyaló igéket, / Hogy a betűkből épüljön új élet, / Az igazság és szépség temploma. / Tudás, művészet szava megmaradjon”.
A Függetlenségi és 48-as Párt egykori képviselője, P. Ábrahám Dezső az 1960-as évek végén visszatekintett parlamenti emlékeire, és ötven év távlatából úgy ítélte meg, hogy „a gyorsítást a magnetofon szükségtelenné tette. Az a kis bolond szalag, amely a beszéddel együtt fut, kétségtelen versenyt támasztott a gyorsírókkal szemben. Akik pedig minden parlamentnek nélkülözhetetlen szervei voltak.” És lám, azok ma is. A magas fokú (beszédírói szintű) gyorsírók szinte mindegyike az Országgyűlés Gyorsíróirodájának dolgozik, szó szerinti jegyzőkönyveket készítenek, kifejezetten leterheltek, főleg a hosszú plenáris és bizottsági ülések időszakában.
– A gyorsíró tudását a nyelvtudáshoz lehetne hasonlítani: itt is van alapfok, középfok, felsőfok, azután a szinkrontolmács szint következik – mondja Árvayné Dani Judit, a gyorsíróiroda vezetője. – A gyorsírók is szinkrontolmácsok, hiszen az elhangzottakat azonnal másik „nyelvre” fordítják, majd legépelve visszafordítják az eredeti nyelvre. Az alapfokú gyorsírás elsajátítására bárki képes, és a mindennapi életben is nagy hasznát veheti. A magasabb fokozat megszerzéséhez a fizikai adottságokon túl (gyors kéz) biztos helyesírási tudás, a nyelvtani szabályok ismerete és gyors felfogóképesség szükséges.
Az elhangzottakat igyekszünk hűséggel visszaadni – természetesen nem vagyunk gondolatolvasók, félbehagyott mondatokat nem fejezhetünk be –, a képviselő egyéni stílusát, szóhasználatát akkor is megtartjuk, ha az a magyar nyelv számára esetleg szokatlanul hangzik. A hangfelvétel segít az ellenőrzésben, de nem helyettesítheti a gyorsírót, mert nem tudja, honnan, kitől jött a közbeszólás, a nemtetszés, a taps. Nem lát. Arról nem is beszélve, hogy a technika bármikor megadhatja magát. A leterheltség változó, de mi ezt már megszoktuk. Vannak könnyebb és nehezebb időszakok, túlélők vagyunk. Kit szeretünk írni? A laikusok azt hiszik, a lassú beszédű képviselőket, de mi inkább azt választjuk, aki nyomdakészen szólal fel, még akkor is, ha gyorsan.
Nehogy azt higgyék, hogy a gyors beszédű képviselő a parlament gyorsíróinak réme – erősíti meg Dani Judit tapasztalatát P. Ábrahám Dezső az emlékiratában. Száz éve két gyors beszédű embert ismertek a képviselőházban: Hegedűs Lórántot és Návay Lajost. Mindkettőt türelemmel, sőt szívesen hallgatták még az ellenzékiek is, mert volt mondanivalójuk. Tájékozatlan emberek már előre részvéttel nézték a szegény gyorsírókat – a felszólalást legalább kettőnek kellett jegyzetelni. Na, ezek most izzadni fognak!
Hát nem így történt: a ceruza ugyan gyorsan járt a kézben, de nagyobb baj nem esett. Nehezebb helyzet állt elő, ha a szónokot elragadta a hév, és a cicerói körmondat sehogy sem akart véget érni, esetleg kimaradt belőle az állítmány vagy az alany. Ilyenkor a gyorsíró megkérdezte a szónokot, hogy mit is akart mondani valójában. Utólagos egyeztetések ma is előfordulnak.
Egy gyorsíró gépel jegyzeteiből a parlamenti gyorsírók irodájában. Megbecsült tudás?
Fotó: MTI–Kovács Tamás
Toll helyett ceruzával
Ha az idők változása a parlamenti gyorsíróknál nem is, a diákság eszközhasználatában annál inkább megragadható. Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait Szabó Lőrinc szó szerint rögzítette gyorsírással. A jegyzeteket többek között Lipa Tímea fejtette meg.
– Kabdebó Lóránt ötlete alapján csöppentem ebbe a gyorsírásos történetbe – meséli Tímea. – Tanár úr mutatott be Schelken Pálmának a 2000-es évek elején, közbenjárására teremtődött meg az anyagi háttere is annak, hogy az idős asszonytól tanulhattam. Schelken Pálma fiatalkorában újságíró és tanár szeretett volna lenni, célja elérése érdekében megtanulta a Radnai-féle metódust, és autodidakta módon elsajátította a korábban általánosan használt Gabelsberger–Markovits gyorsírásos rendszert is.
Találkozásunk idején Pálma néni 92 éves volt, szellemileg teljesen frissen és nagy odaadással tartott nekem órákat hétről hétre, majdnem három éven át a budai otthonában. Személyisége magával ragadott, már csak fáradhatatlan munkabírása és lelkesedése miatt is. Először megtanultam tőle a Gabelsberger–Markovits-rendszer minden jelét és szabályát, utána következett a nagyobb munka: a fejtés. A költők ugyanis nem mindig használták szabályosan a jeleket, voltak egyedi, tendenciózus rövidítéseik.
A gyorsírásos kézirat felfedezésre váró világ, amelyről ránézésre még csak nem is sejtjük, mit rejthet, de elegendő idő és energia befektetésével általában megmutatja magát a szöveg. A Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában mind a mai napig találhatók gyorsírásos feljegyzések vagy már publikált versek variánsai. A doktorimat is többek között ezek alapján írom Kosztolányi és Szabó Lőrinc munkáiból.
Miért nem írta át a sebtiben készült bejegyzéseit Szabó Lőrinc? Lipa Tímea elmondása szerint ennek egyszerű a magyarázata: a költő kitűnően olvasta, így bármikor könnyedén felidézhette jegyzeteit. Gyorsírásos kéziratai átszövik a teljes életművet a versötletektől a drámafordításokig, jól látható, hogy Szabó Lőrinc ezeken a lapokon alkotott. Ráadásul tudatos gyorsíró volt, jobban szerette a ceruzát, mint a tollat – az előbbi nemcsak az írásfolyamatot könnyíti (nem pacázik, könnyebb emelni), hanem használatakor a megformált jelek esztétikai értéke is nagyobb, ami ebben az esetben olvashatóságot is jelent.
– Ha széljegyzet vagy csak egy boríték sarkára firkantott pár jel látható, nehezebb a helyzet, mert hiányzik a szövegkörnyezet, nincs semmi kapaszkodó. Vannak cetlik, amelyeket máig sem tudtam megfejteni. Persze, ha mindent szabályosan írtak volna, nem lennének ezek az akadályok. De Kosztolányi vagy Szabó Lőrinc nem használt gyorsírófüzetet, legtöbbször sima lapokra jegyzeteltek, amelyeken összefolynak a sorok. Ez félreértésre adhat okot. Türelem és alázat a kézirat felé, ezt is Schelken Pálmától tanultam – mondja az irodalomtörténész.
– Sokszor megesett, hogy többnapi fejtörés után végre megfejtettem a kéziratot, felpattantam az íróasztalomtól, nahát, ezt elmesélem Pálma néninek… Aztán ocsúdtam fel, hogy már nem él, nem tudom megosztani élményeimet azzal az emberrel, aki a legjobban átérzi, milyen összetett munka a fejtés. Itt a milliméterek is számítanak, és együtt kell élni azzal a tudattal, hogy nem minden jel mutatja meg magát.
Megbecsülik az ilyenféle tudást ma? Milyen jövője van ennek a szakmának, miután az egykori gyorsírás és gépírás szakos tanárképzés jogutódja, az ügyvitel szakos tanárképzés is megszűnt a Nyíregyházi Egyetemen?
„Szimultán” technika
– Mintegy harmincöt évig az országban egyedül nálunk volt tanárképzés az ügyvitel területén – mondja Jakabné Zubály Anna, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége elnöke.
– A Nyíregyházán végzett hallgatók egy része pedagógusként helyezkedett el, másik részük az üzleti életben. Mára egyedül az érettségire épülő irodai titkár OKJ-s szakképesítés ad lehetőséget a gyorsírás tanulására és tanítására, illetve az ügyviteli ágazati szakképzésben lehet még gyorsírást tanulni a tizedik-tizenkettedik évfolyamon. Itt a követelményszint nem túl magas, a diákok elsősorban a jegyzetelő gyorsírást sajátítják el. Ennél magasabbra – például beszédírói szintre – autodidakta módon lehet eljutni.
Véleményem szerint hasznos lenne, ha az üzleti szférában újra felfedeznék a gyorsírás előnyeit, melyet kiválthat ugyan egy átlagos (250-300 leütés/perc sebességű) gépírási tempó, de az ennél lassúbb gépelés már sok esetben idegesíti a főnököt.
Nagyobb tanácskozásokon, konferenciákon új igényként jelentkezik az előadás megjelenítése kivetítőn, az elhangzó beszéddel egy időben. Jakabné Zubály Anna elmondása szerint eddig a magyar mellett angol nyelvű beszéd „szimultán” gépírásával keresték meg a szövetséget.
A „szimultán” technikát feliratozásnak is szokták nevezni. Eredetileg hallássérültek számára alkalmazták, de a televízió élő adásaiban vagy több helyiségben, kivetítőn nyomon követett konferenciákon is szokták használni a hivatali és az üzleti szférában egyaránt.
– Nagy kihívás, szép szakmai feladat a beszéd azonnali gépelése, különösen az elhangzottak gépeléssel egy időben történő stilizálása. Sajnos erre egyelőre nem vagyunk felkészülve – mondja az elnök asszony.
– Pedig ez a munka hasonlít a gyorsírásos tevékenységhez leginkább, főleg az írástevékenység idegi folyamatát tekintve. A beszédet követő, esetleg azonnal korrigáló írásfolyamatban a legnagyobb nehézség a huzamos ideig tartó megosztott figyelem, amelyet egyelőre semmilyen gép nem tud kiváltani.
