Az egy hete beiktatott új elnök, az AMLO-ként ismert Andrés Manuel López Obrador 130 milliós népének békét, a drogháborúk végét és a szegénység felszámolását ígérte. Hogy a 64 éves, ebben a politikai közegben szocializálódott veteránnak mennyire fog ez sikerülni, az még a jövő zenéje, de első lépései mindenesetre nagyon is látványosak.
Obrador azzal kezdte, hogy biztonsági védelem nélkül, saját fehér Volkswagen Jettájával hajtott be a Nemzeti Palota elé múlt szombaton. Elődjeivel ellentétben nem a palota erkélyére állt ki megtartani első beszédét, hanem az Alkotmány tér felé vette az irányt, gyalogosan. Ezzel lehetőséget adott az összegyűlt tömegnek, hogy személyesen üdvözölje, sőt útközben az indián közösségek képviselőivel találkozott.
Az őslakosok és az afroamerikaiak képviselői rituálisan, kukoricalevelekkel, gyógyfüvekkel és füstölővel „tisztították meg” az új elnököt, és ünnepélyesen átadták neki a színes-díszes vezérbotot is. A mexikói őslakosok részéről ez bizalmat és felhatalmazást jelent, és reményüket, hogy AMLO támogatja majd a helyi kultúra és a tradíciók ápolását.
„Mindenki érdekében fogunk kormányozni, de első helyen lesznek a legkiszolgáltatottabbak, legszegényebbek. Legyenek türelemmel, és bízzanak bennem” – fogalmazott kilencvenperces beszédében az alacsony, de annál határozottabb, ezüsthajú elnök. „Megismétlem kötelezettségvállalásom: nem fogok hazudni, nem fogok lopni, nem árulom el Mexikó népét” – szögezte le, amit a körülötte álló ünneplő tömeg nagy örömmel fogadott a főváros emblematikus terén.
„Tíz ígéret, amelyet AMLO máris betartott”, hirdette a lelkes mexikói média már beiktatása napján. Ezek között szerepelt az elnöki testőrség megszüntetése, az elnöki palota megnyitása az állampolgárok számára, miután Obrador nem költözött be oda. Az új elnök a saját fizetését és a hivatalnokaiét is csökkentette hatvan százalékkal, sőt még elődjei zsebébe is belenyúlt, megszüntetve a volt elnököknek járó nyugdíjat.
A bulvársajtó bánatára eltörölte a first lady pozícióját is, és másnap reggel hatra berendelte kormányát, hogy minél hamarabb megkezdhesse a biztonsági értekezleteket. A napokban az is megjelent a világsajtóban: Obrador eladja az elnöki különgépet, és a kereskedelmi járatokat fogja használni útjaira, ami a pénzt szóró elithez szokott mexikóiak számára szintén meglepetés.
Persze Mexikóban a legnagyobb gond az erőszak és a bűnözés, amely ellen Obrador is harcot hirdetett. Idén szeptemberig 21 ezer embert gyilkoltak meg az országban – ami körülbelül Hatvan vagy Dunakeszi teljes lakosságának megfelelő szám –, és a statisztika évről évre rekordot dönt. A rendőrség az utóbbi években „lefejezte” a bűnbandákat, és a letartóztatott vezetők nélkül maradó bűnszervezetek kisebb darabokra hullottak. Egymás ellen fordulva az összeütközések még több áldozatot követeltek. Nem elhanyagolható, hogy a drogkartellek mélyen beágyazottak a politikába, amit jól demonstrál, hogy az idei választás kampánya során 120 politikust gyilkoltak meg Mexikóban – következmények nélkül.
AMLO megoldása a rendőri fizetések megemelése mellett egy nemzeti gárda felállítása lesz, amely valahol a katonaság és a rendőrség között elhelyezkedve működne közre a béke érdekében. Az új elnök már fel is osztotta régiókra az országot a bűnözési statisztikák alapján, hogy megfelelő számú biztonsági erőket rendelhessen a kerületekbe.
A nemzetközi sajtóban kissé aggódnak emiatt, ugyanis a katonaság rendőri feladatokra való bevetése alkotmányellenes – AMLO pedig már alkotmánymódosítást kezdeményezett az ügyben. Az elnök emellett szabadlábra helyezné azokat a mexikóiakat, akiket kisebb bűncselekmények miatt ítéltek el a drogháború során. Tény, hogy mindez aggodalomra is okot adhat, de a mexikóiak egyelőre bíznak az új elnökben, ami nem is csoda, hiszen az eddigi megoldások tragikusnak bizonyultak.
És mi a helyzet a drogkartellekkel? Ez ügyben a baloldali veterán sajátos megoldással állt elő. Obrador úgy látja, hogy a marihuána legalizálása csökkentené a bűnözést, ezért olyan javaslatot kezdeményezett, amely engedélyezi a birtoklást, a felhasználást, a termelést és az eladást is kis mennyiségben. Az elnök azzal érvelt, hogy mióta – 12 évvel ezelőtt – a mexikói vezetés háborút hirdetett a kartellek ellen, az erőszak során több mint kétszázezer ember vesztette életét. Mexikóban egyébként még a XX. század elején tiltották be a marihuánát, ám azóta is a fő beszállítója maradt az USA-ba. Sőt a kartellek között évtizedek óta tart a konfliktus a heroin, kokain és szintetikus drogok beszállítási útvonalának uralása érdekében.
Obradornak még egy kérdéssel meg kell birkóznia: az utóbbi hónapokban Mexikó azzal került a címlapokra, hogy az Egyesült Államok felé tartó migránskaravánok e hatalmas országon keresztül tartanak észak felé. Miután Donald Trump amerikai elnök nem kér a közép-amerikai bevándorlókból, a mexikói vezetésnek választ kell adnia az országában rekedő ezrek problémájára.
Az új elnök ezért nyilvánosan ígéretet tett a déli szomszédoknak: fejlesztési tervvel fog előállni, amelyet a Marshall-tervhez hasonlított. A támogatás keretében a szegénység felszámolása és a munkahelyteremtés a cél El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban – azaz abban a három országban, ahonnan a legtöbben indulnak útnak észak felé. A tervhez az USA és Kanada támogatását reméli.
Az idős politikus egyébként Mexikóváros egykori polgármestere, és harmadszorra indult az elnökválasztáson. Júliusban a Morena baloldali párttömörülés színeiben győzelmet aratva több mint fél évszázados jobboldali vezetést tört meg.
A Donald Trump ellentéteként is emlegetett, négygyermekes Obrador populista intézkedései miatt nemzetközi téren aggódnak. Mexikóban úgy néz ki, a sajtót is kezdi maga mellé állítani. Beiktatása óta ugyanis mindennap reggel hétkor kiáll a riporterek elé, akik kedvükre faggathatják kínos és kompromittáló kérdésekkel is.