Kézbe venni is komoly vállalkozás – van vagy két kiló –, megírni pedig emberfeletti lehetett. Sportújságírásunk két jeles személyisége, Sinkovics Gábor és S. Tóth János heroikus munkával emléket állított a magyar sporttörténelem leginkább emblematikus építményének, a Népstadionnak, amelyet 2002-től Puskás Ferenc Stadionnak hívtak. A sors iróniája, hogy mire elkészült a 450 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány, a címszereplőt lebontották… Éppen ezért nem árt emlékeznünk rá, hogy… volt egyszer egy Népstadion.
A Népstadion már akkor multifunkciós létesítmény volt, amikor a latin gyökerű összetett szót még nem is ismertük. Vagyis a gigantikus építmény megelőzte korát. A Fradin, a Dózsán, a Honvédon, az MTK-n, a brazil válogatotton, az Aranycsapaton és az 1955-ben Európa-bajnok kosarasainkon kívül fellépett itt a Rolling Stones, az Illés, a Metró, az Omega, táncolt sok tízezer néző előtt a géppuskalábú Michael Flatley, s 1991-ben még II. János Pál, a lengyel pápa is találkozott itt a katolikus hívőkkel. Méghozzá Istvánmezőn – merthogy a Népstadion itt, a székesfőváros XIV. és VIII. kerületének találkozásánál épült fel öt év leforgása alatt, nem pedig az óbudai Aranyhegy lábánál, ahogyan eredetileg tervezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, még az antivilágban.
A tartalmas könyv időutazásra invitálja az olvasót. Megmártózhatunk a Rákosi-korszak dermesztő hangulatában – ha már Rákosi-korszak: a Népstadion statikusát történetesen Pelikán Józsefnek hívták –, szembesülünk a ténnyel, hogy bár a diktátor hatvanadik születésnapjára (1952. március 9.) kellett volna elkészülni a nagy művel, erre esély sem volt, s csak 1953. augusztus 20-án sikerült megtartani az ünnepélyes megnyitót.
Április 4-i felvonulás a Népstadion makettjével a Hősök terénél, 1952
Az építkezés öt éve egyébként történelmi korszakokat ívelt át: az első kapavágást 1948. július 12-én még a kisgazda köztársasági elnök, Tildy Zoltán végezte el, akit három héttel később lemondattak a kommunisták, hogy aztán 1956 májusáig – így a stadion avatásakor is – házi őrizetben tartsák. Az építkezésen „önkéntesként” megfordultak a korszak sztársportolói Papp Lacitól Rózsavölgyi Istvánon át Puskás Öcsiig, az összesen 150 ezer munkaórába az ő „teljesítményük” is belefért.
A megnyitóra meghívták az egy évvel korábban Helsinkiben megválasztott Avery Brundage-et, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság amerikai elnökét, akit Rákosi Mátyás nem a védett dísztribünre, hanem a „mezei” nézők közé ültetett. A NOB első embere nem is vette jó néven az udvariatlan gesztust, úgy tartják, sértettsége is közrejátszott abban, hogy az 1960-as nyári játékok megrendezésére pályázó Budapest alulmaradt Rómával szemben.
Akárhogy is, az impozáns – bár torzóban maradt, merthogy a felső betonkaréj csak félig épült meg – stadionban egymást érték az emlékezetes események. Még egyéves sem volt a létesítmény, amikor 1954. május 23-án itt alázták meg Puskásék 7-1-re Angliát az évszázad mérkőzésének visszavágóján. Újabb egy évre rá férfi kosarasaink itt nyerték meg az Európa-bajnokságot. 1956. július 15-én, a Lengyelország elleni meccsen (4-1) itt láthatta a 48 ezer néző utoljára címeres mezben Puskás Ferencet és Kocsis Sándort.
Majd felvillan lelki szemeink előtt a Vasas-győzelem a Real Madrid ellen (2-0), ahogy megverjük 4-3-ra a nyugatnémeteket Albert Flóri csodagóljával, már a mai generáció számára is örök emléket jelentő kettős rangadók jönnek a hetvenes években, az Újpesti Dózsa 5-4-es sikere a Vasas ellen, majd amikor a piros-kékek 4-1-re legázolják a Fradit… És már meg is érkeztünk 1981. június 6-hoz, Puskás Öcsi hazatéréséhez, a Budapest–Vidék öregfiúk meccshez, amelyen a Száguldó Őrnagy mesterhármast szerzett, huszonöt év után újra hű szurkolói elé lépve, és könnyedén meghajolva a díszpáholy felé, ahol már nem Rákosi, hanem egy nem kevésbé véres kezű zsarnok, Kádár fogadta a hazatért „tékozló fiú” biccentését.
A szerzőpáros lendületesen kalauzolja végig az olvasót hat évtized sport- és rockeseményei között, miközben szó esik az egy éve elkezdett és tavaly október 5-re befejezett bontás körülményeiről is. Megszólal az új Puskás Ferenc Stadion tervezője, Skardelli György, felvillantva a közeljövőt, hiszen ha minden jól megy, 2019-re elkészül az utód…
(Sinkovics Gábor–S. Tóth János: Volt egyszer egy Népstadion. Alexandra Kiadó, Budapest, 2016, 448 oldal. Ára: 12 000 forint)
