Protestáns szellemben

Csaknem négyszáz hivatalos, az emlékbizottság által támogatott és megszámlálhatatlan helyi, közösségi szervezésű program után érkeztünk el a reformáció jubileumi emlékévének központi rendezvényéhez, amelyet a mai napon, a Papp László Budapest Sportarénában tartanak. A rendezvény tíz órakor protestáns istentisztelettel kezdődik, majd Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond beszédet – várhatóan sok, talán több tízezer ember előtt.

Az emlékév ugyanakkor túlzás nélkül milliókat mozgatott meg idehaza és a határon túl, amióta január 6-án este összművészeti előadás keretében megnyitották a Művészetek Palotájában. Balog Zoltán akkor fogalmazta az emlékév ars poeticáját, miszerint a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem mint a katolikus egyház feletti győzelmet.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kolozsvári Farkas utcai református templom ünnepi istentiszteletén

„Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is” – fogalmazott. Hozzátette: ha ünnepelni nem lehet is a Wittenbergből ötszáz évvel ezelőtt indult reformációt, de „hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére […] ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt”.

A tudomány mindvégig a programsorozat homlokterében volt. A Magyar Nemzeti Levéltár például az 1526 és 1570 közötti korszak magyar forrásanyagának teljes körű feltárásával és adatbázisba rendezésével készült az évfordulóra. Valamint Utazás Wittenbergbe címmel összeállított egy, a reformáció magyarországi történetét bemutató levéltár-pedagógiai programot, amelynek része egy online tananyag és az arra épülő munkafüzet, illetve különféle levéltári foglalkozások.

Figyelemre méltó a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők című, november első hetének végéig látogatható tárlata is, amely hozzávetőlegesen száz intézmény több mint négyszáz tárgyát mutatja be a közönségnek. Köztük szerepel Huszár Gál reformátor, nyomdász, énekszerző egyetlen példányban fennmaradt énekeskönyve, valamint a XVI. században Wittenbergben tanuló magyar diákok zászlaja, az Esterházy-gyűjtemény darabjai, XVII. századi politikai röplapok, az erdélyi fejedelmek portréi és más festmények. A tárlat kísérő kiállítása fényképek, dokumentumfilmek, szövegek segítségével mutat be jelentős vagy tragikus XX. századi magyar protestáns életutakat.

Az emlékévre elkészült a Szentírás világát bemutató Ráday utcai Bibliamúzeum, amely egyedülálló Közép-Európában. A 2011-ben kezdődött, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott felújítására 200 millió forintot költöttek.

A megnyitón Balog Zoltán is részt vett, és azt hangsúlyozta, hogy a Biblia ismerete nélkül nem csupán keresztény közösségek nem lennének, de európai és magyar kultúra sem. Szintén ide, a protestantizmus és a tudomány kapcsolatához tartozik, hogy a kormány a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta a VIII. kerületi Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest azzal a céllal, hogy ott a Károli Gáspár Református Egyetem, „a magyarországi református felsőoktatás legfontosabb intézménye méltó elhelyezést kapjon”.

Aligha meglepő, hogy az értéksemlegességre vagy talán inkább az „értéktelenségre” felesküdött balliberális köröknek nem akadt sok hozzászólnivalójuk a hitújítás emlékezetéhez, miközben a Fidesz–KDNP politikusai és a kormány tagjai több ízben is megerősítették: a kereszténységnek igenis helye van a XXI. századi mindennapokban, ideértve az államéletet, a közbeszédet is. Ahogy a magyarság múltja, úgy jövője sem választható el a reformációtól, hiszen a jövőben „éppen úgy szükségünk lesz a protestáns szellem cselekvő erejére, ahogyan az elmúlt századok folyamán bármikor” – jelentette ki például nem is oly rég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Balog Zoltán pedig október elején, az Országház felsőházi termében megtartott reformáció-emlékülésen szögezte le a korszellemmel dacolva, hogy a politikusnak kötelessége megvallania hitét, azt, hogy vannak dolgok, amelyek a közéleti csatározások fölött állnak. Korábban Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár is hangsúlyozta, hogy a kormány partnerként kíván tekinteni az egyházakra, s azokon a területeken, ahol ezt lehetőségeik és képességeik, évszázados tapasztalataik engedik, együtt is kíván működni velük.

E tekintetben különös jelentősége van annak, hogy október 4-én aláírták az állam és a református egyház közötti megállapodást Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház képviselői. A dokumentumot Orbán Viktor, valamint Bogárdi Szabó István püspök és Huszár Pál, az egyház zsinatának lelkészi, valamint világi elnöke látta el kézjegyével.

A magyar kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti viszony alapelveiről, az együttműködést meghatározó feladatokról szóló megállapodás az 1998-ban kötött megállapodást újítja meg. Az aláírást követően Bogárdi Szabó István úgy nyilatkozott egyháza hivatalos honlapjának, hogy „korrekt, jó megállapodás született, amelyet hosszas előkészítő munka és számos vita előzött meg.

A szerződés aláírásával a jövőben szilárd elvi és gyakorlati alapokon nyugvó megállapodás szabályozza majd az állam és a református egyház közös területeken való együttműködését. Fontos társadalmi érdek, hogy ez a munka zavartalan legyen, hiszen ez a magyar emberek mindennapi életének számos területét érinti.” Hozzátette: „Míg 19 évvel ezelőtt a vagyonától megfosztott egyházak kárpótlásán volt a hangsúly, addig a mostani megállapodásban a szociális, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, valamint a társadalmi felzárkózással kapcsolatos területek kerültek előtérbe.”

Elindult a Reformáció Emlékbizottság Menő reformáció című vándorkiállítása

Az elszakított országrészek magyarsága éppúgy felidézi, megünnepli az ötszáz éves reformációt, mint a határok innenső oldalán élők. A közös emlékezésre is számos alkalommal nyílt lehetőség. Májusban például a Kárpát-medence valamennyi református püspöke részt vett a felújított nagyváradi várban tartott református egység napján.

A házigazda a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt, melynek püspöke, Csűry István a várra mutatva arról beszélt: „Ha ezek a falak annyiszor újraépültek, nekünk miért ne lenne lehetséges ugyanez? Legyen megújulása református anyaszentegyházunknak, magyar nemzetünknek.” Szeptember végén pedig Kolozsváron tartották a reformáció ötszázadik évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényét, amelyen a Kárpát-medence valamennyi református püspöke mellett Orbán Viktor és Balog Zoltán is részt vett.

Az egykor Mátyás király rendelete alapján megépített templom ünnepi istentiszteletére nemcsak a református egyházkerületek képviselőit, hanem az unitárius egyház és a romániai magyar evangélikus egyház képviselőit is meghívták. A szervezők ötszáz palástba öltözött lelkész jelenlétével szerették volna szimbolizálni a reformáció óta eltelt fél évezredet, de több mint hatszáz lelkész jelentkezett be a rendezvényre.

Ott hangzott el a kormányfő azóta sokszor idézett kijelentése, miszerint személyes meggyőződése, hogy a jövőt magyar nyelven írják. Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, „a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek” – emelte ki.

De a Kárpát-medencén kívül is voltak megemlékezések, például Kanadában. Wittenbergben pedig magyar napokat tartottak a jubileumi év alkalmából. A négynapos rendezvényt Balog Zoltán és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nyitotta meg augusztus végén.

A programok között teológiai konferencia és koncert is szerepelt, s felavatták a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor, Sylvester János humanista, az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség készítője, valamint Stöckel Lénárt felső-magyarországi reformátor emléktábláját a városi egyetem, illetve a Schloßstraße 15. számú ház falán.

Végezetül az emlékévhez köthető számtalan művészeti alkotás közül érdemes kiemelni Szabó Levente és csapata, a Hetedik Műterem Kft. alkotását, a fővárosi Kálvin tér Baross utcai részére álmodott, 95 egyedi beton burkolatelemből álló installációt. A térkövekre egyetemes és magyar gondolkodóktól róttak idézeteket. A budai Várban, az Anjou sétányon, a Murád pasa torony területén a reformáció tiszteletére emlékforrást állítottak fel, Budapest XVI. kerületében pedig parkkal tisztelegtek a hitújítók előtt, felavatva R. Törley Mária szobrászművész Luther Mártont, Kálvin Jánost és Bocskai Istvánt megformázó szoboregyüttesét.