Drón, UAV/UAS, RPAS, FPV, RC modellek. Egyre többet hallunk hasonló betűszavakat, a boltok polcain rendre látható valamelyik változatuk, az újságok címoldalait pedig időről időre az általuk okozott balesetek és majdnem balesetek uralják. Világszerte több mint 1700-féle drónt forgalmaznak.
Az eladások száma 2020-ra hétmillió fölé fog emelkedni, az amerikai repülési hatóság felmérése szerint a drónpiac így több mint 12 milliárd dollárt ér majd. Kétezerhuszonötre pedig a Tractica kutatása alapján 2,6 millió drón repked a levegőben. A jelenlegi felhasználási számokról csak közelítő becslések vannak, mivel a vásárlásokat kevesen naplózzák, illetve egyre több a saját készítésű drón, amelyek még kevésbé követhetők. A Magyar Nemzeti Drónszövetség becslése szerint már a hobbidrónozók száma is több tízezresre tehető Magyarországon.
A fejlesztés a hadiiparnak köszönhető, az 1960-as években jelentek meg a pilóta nélküli repülők. Ma Amerika több tízezer harci drónnal dolgozik – világszerte hadászati és felderítési célokra használva őket. Érdekes ellentmondás, hogy míg a harci drónokat az emberéletek megóvására fejlesztették ki, számos kutatás kimutatta, hogy a „kilenctől ötig való háborúzás” sokkal komolyabb pszichikai megterhelés a katonák számára, mint ha fizikai valójukban is a harctéren lennének, hiszen a harci drónokat sokszor amerikai támaszpontokról irányítják.

Drónok a kifutón a 2018-as milánói divathéten. Térfoglalás
Fotós: Reuters
Polgári felhasználásban az elmúlt években kezdődött komoly fejlődés, amelyet az unió is támogat. Már 2014-ben is egyharmadát állította elő a világ teljes dróntermelésének, és a jelen ütemben való fejlődés és termelésnövekedés 150 ezer új európai munkahelyet teremthet 2050-ig. Az egyik legfontosabb felhasználási terület a sürgősségi szállítás. Svájc telefonos applikációval irányítja a vér- vagy szövetmintát, illetve gyógyszereket szállító kvadrokoptert a kórházak között.
A drónok saját bázisukon maguk cserélnek akkumulátort, és a szállítmány bepakolása is automatikusan történik. Amerikában a Johns Hopkins Egyetem kísérletezik vérminták drónos szállításával, a rendszer Afrikában azonban már régóta működik: Ruandában vért, Tanzániában vakcinákat visznek drónok. Az Amazon és a Google jó ideje kísérletezik drónszállítással, 2017 októberé-ben pedig a Fehér Ház bejelentette, hogy kísérleti jelleggel programot indít a kereskedelmi cégek éjszakai drónszolgáltatásának kipróbálására.
A széles körű felhasználás repülésbiztonsági és gazdasági okokból is megkövetelné a naprakész szabályozást, ez azonban nehezen készül el. Egyre-másra röppennek fel a legalább baleset közeli állapotokról szóló hírek. Néhány évvel ezelőtt a floridai Tallahassee reptere közelében egy utasszállító 700 méter magasságban olyan közel került egy drónhoz, hogy a személyzet azt hitte, ütköztek.
Egy másik alkalommal az épp leszálláshoz készülődő Alitalia a leszállópályától hatvan méterre találkozott majdnem egy kvadrokopterrel. De drónok csapódtak már fesztiválközönségbe, esküvői fotózáson a párhoz, és ijesztették meg a pápát is. A brit légügyi hivatal szerint a balesetek száma megháromszorozódott az elmúlt két évben, csak 2017-ben 92 esetet regisztráltak.
Nem véletlen, hogy az unió dolgozik saját rendeletén, illetve előirányozta, hogy minden tagállam alkosson megfelelő szabályozást. Magyarországon három éve jelentek meg az első hírek, hogy készül a XXI. századi dróntörvény. Ennek tavaly nyáron kellett volna hatályba lépnie, azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy döntött, bevárja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) döntését. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az elavult magyar jogszabály legalább 2019-ig érvényben marad.
Jelenleg egy pár grammos drón ugyanolyan elbírálás alá esik, mint például a nagy méretű, permetezéshez használt mezőgazdasági vagy a földmérésben fontos szerepet játszó térképészeti drónok. Ha valaki a saját kertjében szeretne játszani a gyerekkel a karácsonyra kapott tízezer forintos játékkal, annak is harminc napra előre légtérengedélyt kellene szereznie, ha száz méter magasan szeretne reptetni, a reptetés előtt pedig fél órával bejelentkeznie, hogy tényleg felszáll a drón.
Az érvényben lévő szabályozás ugyanis nem ismeri a játék fogalmát, hiszen olyan eszközökre találták ki, amelyek veszélyt jelenthetnek a légi közlekedésre (például tűzijáték, légi bemutató). A legegyszerűbb esetben a légtér háromezer forintba kerül, repülőterek három kilométeres körzetében ennek többszöröse is fizethető a beszerzendő dokumentumok száma miatt. Fontos tudni, hogy a kórházakhoz tartozó mentőhelikopter-leszállóhelyek ötödosztályú reptérnek számítanak, így ezek esetében is igaz a három kilométeres szabály. Budapesten például a Honvédkórház sugara a Margit-szigetet, az Óbudai-szigetet és a Városligetet is lefedi.
A bonyolult és bürokratikus rendszert jelenleg gyakorlatilag csak az üzleti alapon dolgozók tartják be, például filmet forgatnak, vagy termésbecslést végeznek. Egy 2014-es konferencia tanulsága szerint ezért a forgalomban lévő drónok 99 százaléka illegális. Az életszerűtlen jogszabályt könnyítette volna meg az új rendelet, amely négy kategóriába sorolta a drónokat.
Az első, a játék kategória a 250 gramm alatti repülőkre vonatkozik, amelyekre nem lenne engedélyeztetési kötelezettség, és szabadon használhatók lennének az ember saját kertjében. A súlyhatár a hobbifelhasználóknak kifejezetten kedvező, mivel egy átlagos, jól használható, kamerás kvadrokopter felszereltségtől függően száz gramm körül érhető el. Kétszázötven gramm felett már félprofi, akár versenyzésre is alkalmas szerkezetek kaphatók. A következő kategóriába a két kiló alatti eszközök tartoznak, majd következnek a 2–25 kilósok, végül a 25 kiló feletti drónok. Minél nagyobb egy gép, annál komolyabb tanfolyam kellene az üzemeltetéshez, a legnagyobb drónokhoz már szakszolgálati engedély és légi alkalmassági vizsga is előírható. Mindenkinek kötelező a felelősségbiztosítás.
Szakértők sokszor figyelmeztetnek, hogy bár jelenleg nem kötelező az oktatás, érdemes egy-egy rövid képzést elvégezni. Léteznek alapszintű drónpilóta-tanfolyamok Magyarországon, de a későbbiekben akár OKJ-szerű rendszerben lehetne továbbképezni a pilótákat. Ha csak játékra használnák a gépeket, akkor 10-15 ezer forintért már lehet kapni szénkefés motorral rendelkező eszközöket. Ezek azonban könnyen törnek, és gyorsan elromlanak, nincs bennük GPS-stabilizáció vagy automata hazatérés funkció, amelyekkel elkerülhető, hogy tiltott légtérbe tévedjenek, vagy szignálvesztés, esetleg az akkumulátor lemerülése nyomán elvesszenek, és súlyos büntetések kiszabására adjanak okot.
Aki videózni vagy fényképezni szeretne, annak az ilyen funkciókkal is rendelkező, komolyabb gépek ajánlottak. Ezek képesek tartani pozíciójukat, HD minőségben rögzítenek, elektromotoros stabilizátorral csökkentik a kép remegését, és applikációval vezérelhetők. A tavalyi karácsony nagy slágere volt a kategória olcsó változata, a szelfidrón, amely gyakorlatilag a szelfibot meghosszabbításaként egyébként lehetetlen perspektívából képes önarcképeket lőni. A fényképész drónoknál különösen vigyázni kell, mivel személyiségi jogot sérthetnek.
A harmadik a verseny kategória, amely egy speciális hibridje az e-sportnak (számítógépes játékokkal való versenyzés) és a valóságos technikai sportoknak. Szakértők szerint legalább tíz-húsz óra szimulátoridőre van szükség, mire az ember rájön, hogy tényleg neki való-e a drónversenyzés. A versenyzés egyre nagyobb divat, számos országban nő a tehetséges pilóták száma, akik YouTube-videókon mutatják be, mit tudnak.
Magyarországon a Hungaroring célegyenese is adott már otthont a hazai bajnokságnak, ahol nyolcast formázó pályán 50-60 kilométer/órás sebességgel repültek a versenygépek. Ennél háromszor gyorsabban száguldoznak a drónversenyzés egyik elitjének számító Drone Racing League (DRL) résztvevői, ahol a cég alapítójának, Nicholas Horbaczewskinek kifejezett célkitűzése, hogy létrehozza a digitális Forma–1-et vagy MotoGP-t. Mára az ESPN Amerikában, a Sky Sports Angliában, a ProSieben Maxx pedig Németországban közvetíti a versenysorozatot.
Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen foglalkoznak drónfejlesztéssel hardveres és szoftveres szinten is.
A Magyar Nemzeti Drónszövetség ügyvivő elnöke, Kakucsi-Csernák Zoltán szerint komoly potenciál rejlik a hazai fejlesztésben, és megfelelő szabályozással „Magyarország tíz éven belül a régióban, de akár világviszonylatban is tudna haladónak számító fejlesztéseket felmutatni”.
Repül a sas
Németországban az egyik legnagyobb áfonyaültetvényt egy sas alakú drónnal védik. Korábban madárijesztőkkel és ágyúdörrenésekkel próbálták az üzemeltetők távol tartani a seregélyeket, de a madarak rendre hozzászoktak az ijesztgetéshez, és a száztonnás termésből akár 15 tonnát is megehettek. A naponta kétszer 80 kilométer/órával 45 percen keresztül repülő sasdrón jó hatásfokkal dolgozik. Más esetekben azonban előfordult, hogy a gép húzta a rövidebbet. Kétezertizennégyben hamar az internet kedvence lett az a videó, amelyben egy ölyv megtámad és kiiktat egy drónt. Egyelőre ugyan nem ismertek drón okozta madárpusztulásos esetek, de szakértők figyelmeztetnek a veszélyekre, hiszen az ügyetlen használat mindenképp zavarhatja a madarakat, ami akár a fészkelés meghiúsulásához is vezethet. Ezért tiltották be Amerikában 2014-ben a nemzeti parkok területén a drónhasználatot. Az unióban jelenleg nincs hasonló szabályozás.