Ötéves nyomozás után, 2009-ben csaptak le az Amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) ügynökei és a magyar kommandósok három orosz–izraeli állampolgárra Budaörsön, illetve két fővárosi kerületben. Védelmi pénzek követelésével, valamint 350 millió dolláros pénzmosással gyanúsították az elfogottakat. Az FBI szerint Mihail G. és két társa „valódi nagy hal”, a szovjet utódállamok állampolgáraiból szerveződött Vörös Maffia szolncevói csoportjával álltak kapcsolatban. Az FBI-nál úgy gondolják, hogy Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) a szolncevói csoport piszkos pénzeit mosta tisztára, és többek között fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, valamint védelmi pénzek szedésével is foglalkozott. Magyar, szlovák, cseh és amerikai forrásokra támaszkodva térképeztük fel Szemjon Mogiljevics közép-európai ténykedését, ezzel keresve a választ arra, miért is dúlt maffiaháború a ’90-es években ebben a térségben.
Szeva bácsi ideköltözik
A háború legalább száz áldozatot követelt Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. A Vörös Maffia szolncevói csoportját tartották a legkeményebb szláv anyanyelvű maffiacsoportnak. A Vörös Maffiában a keresztapákat „vor v zakone” („tolvajok tolvaja”) néven szólítják. A szolncevói csoport vor v zakonéja Mihasz (Szergej Mihajlov) volt. Itt lép be Dietmar E. Clodo, a „bombagyáros”. A német üzletember a szovjet–afgán háború 1980-as kitörése után az USA és az afgán felkelők közötti fegyverszállításokban segédkező Iránban volt egy kiképzőosztag parancsnoka, és az Oszama bin Laden vezette mudzsahedineknek szállított fegyvert. Kiképzőtisztként ismerte Bin Ladent és embereit, köztük élt Afganisztánban, és időnként segített megszökni a Vörös Hadsereg elfogott katonáinak. Így szöktette meg egyszer Mihasz unokaöccsét. A kilencvenes években az egykori KGB-s Mihasz Prágába tette át a székhelyét, hogy szinte azonnal összetűzésbe kerüljön a térséget uraló Szeva bácsival és csapatával. Egyes hírek szerint Szeva bácsi maga is KGB-s volt, és abból gazdagodott meg, hogy az Oroszországból kivándorló zsidók nem tudták magukkal vinni értékeiket, amelyeket bizományba átvett tőlük, mondván, hogy majd eladja, és a kapott pénzt elküldi a tulajdonosoknak, de állítólag senki semmit nem kapott.
Szeva bácsi 1991-ben családjával együtt Magyarországra költözött, és szovjet utódállamokból Izraelbe kivándorló zsidók utazását intézte. A Budapestre vonattal érkező zsidókat repülőgéppel szállíttatta Tel-Avivba tisztes haszonnal. 1991. december 23-án az egyik autóbuszát próbálták meg felrobbantani a Ferihegyi gyorsforgalmi úton. Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump, a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet tagjai követték el a merényletet.
A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza december 23-án 9 óra 40 perckor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Meyer működésbe hozta a pokolgépet, ám a busz és a konvojt záró rendőrautó is elhaladt már mellette, amikor a detonáció bekövetkezett. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni. Meyert évekkel később Bécsben bankrablás közben agyonlőtték az osztrák kommandósok, Andrea Klump a budapesti és a spanyol merényletekért életfogytiglant kapott, jelenleg is ül.
A busz elleni merénylet után Szeva bácsi felhagyott az „utaztatással”. Az FBI adatai szerint 1993-ban állítólag szövetkezett a szolncevóiakkal lopott oroszországi, valamint közép- és kelet-európai műkincsekkel folytatandó kereskedelemre. 1993-ban egy prágai vendéglőben találkozott a szolncevóiak vor v zakonéjával, Mihasszal és testőreivel, de megrohamozta őket a cseh különleges kommandó, miután a cseh titkosszolgálat jelezte, Mihaszék likvidálni akarják Mogiljevicset.
A Szeva bácsi számára kétségtelenül pozitívan végződött találkozó mindenesetre megelőlegezte a közép-európai maffiaháború kirobbanását. A főbb szereplők egyik oldalon Mihasz, a másik oldalon Szeva bácsi ukrán–izraeli alvezére, Leonyid Stecura, aki őrnagyként fejezte be pályafutását a KGB-nél. Ám mielőtt belemennénk a Vörös Maffia belháborújának magyarországi következményeibe, nézzük, az FBI miért szeretné elkapni Szeva bácsit. Mogiljevics 1994-ben titkos üzletet kötött Oroszország legnagyobb magánbankjának elnökével az Inkombank megvételéről. Így bekerült a pénzügyi világba, valamint jelentős részt szerzett a Szuhoj katonai repülőgépgyártó konszernben. Az Inkombank 1998-ban csődbe ment. 1997–98-ban kanadai újságírók leleplezték, hogy másokkal együtt Mogiljevics áll a torontói tőzsdén jegyzett, egymilliárd dollárra becsült YBM Magnex cég mögött. A cég részvényei értéktelenné váltak, amikor kiderült, csalás volt az egész működése.
Az FBI arra is rájött, hogy 1998-ig az Inkombank a Menatep Bankkal részt vett egy tízmilliárd dolláros pénzmosási ügyletben, amelyet a Bank of New Yorkon keresztül folytattak. Amíg szorult a hurok Szeva bácsi körül, Mihaszék megpróbálták megvetni a lábukat Magyarországon, a magyar szervezett bűnözést akarták irányításuk alá vonni.
Elásták, de feljelent
Titkosszolgálati információk szerint 1996 elejére jobb a békesség alapon Szeva bácsi is végleg behódolt Mihaszéknak, nem így tett azonban az alvezére, Stecura, aki magyar maffiózókra is támaszkodott a Mihasz elleni háborúban. Ugyanakkor a szlovák titkosszolgálat (SIS) Omega fedőnéven Magyarország destabilizálására indított titkos akciót. A Vörös Maffia belháborúja a magyar és a szlovák szervezett bűnözés terület-újrafelosztó háborújává vált. 1996-tól elkezdtek hullani a különböző rangú maffiavezetők, és az olajszőkítésben megszerzett milliárdok feletti rendelkezés érdekében leszámoláshullám indult. Ennek a leszámoláshullámnak napjainkban zajlik az igazságszolgáltatás általi megtorlása. Portik Tamást, a legismertebb magyar olajozócég, az Energol egykori igazgatóját már jogerősen 15 évre ítélték Prisztás József megöletése miatt, nem jogerősen pedig 13 évet kapott az ellene valló Boros Tamás szintén olajozó vállalkozó felrobbantatása miatt. Az utóbbiért kapott életfogytiglant Jozef Roháč, a szlovák SIS-szel állítólag együttműködő bérgyilkos, aki odahaza is kapott már egy életfogytiglani ítéletet egy szlovákiai magyar maffiafőnök kivégzése miatt. Portikra másodfokon már életfogytiglant kért az ügyészség.
Visszatérve a szolncevói maffiára: Mihaszék szinte teljesen kiszorultak Magyarországról, Szeva bácsi is hazatért Moszkvába. Ám 2000-ben az FBI irodát nyitott Budapesten éppen a szolncevóiak elleni harc miatt, miután megtudták, néhány maffiatag visszatért Magyarországra. 2009-re be is érett az FBI budapesti munkája. Az akkor elfogott három „szolncevói” 12 magyar és amerikai vállalkozást zsarolt védelmi pénzért. Egyikük ellen emberrablás és rablás miatt is büntetőeljárás indult. Az FBI az Oroszországban és Magyarországon bűncselekményekből származó legalább 350 millió dollár tisztára mosásának gyanúja miatt is nyomozni kezdett.
Nézzük, mi történt Szeva bácsi Magyarországon maradt embereivel. Leonyid Stecurát, alias Loncsikot elítélték, majd kiutasították az országból. 1994-ben üzletemberként, valójában Szeva bácsi embereként tűnt fel Magyarországon. Közös üzleti ügyeket bonyolított az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamással (lásd fentebb Portikot és Roháčot) és az 1999 áprilisában Tahitótfaluban géppisztolysorozattal kivégzett Seres Zoltánnal. Az ökölvívóként sikeres Seres tulajdonképpen a magyar alvezére volt Stecurának, aki 1997-ben egy gyilkossági kísérlet nyomozása során lett először gyanús a rendőröknek. Aztán 2001. október 1-jén szedték le kommandósok Záhonyban az Ukrajna felé tartó Tisza expresszről. Emberölés kísérletével és zsarolással vádolták, valamint azzal, hogy két éven át védelmi pénzt szedett a Citadella diszkó tulajdonosától. A diszkót üzemeltető cégbe fenyegetéssel bevetette emberét, Seres Zoltánt is, így ellenőrizve a bevételt és az utána járó védelmi pénzt. Az emberölés kísérlete az volt, hogy a Csecsen becenevű ellenérdekeltségű „vállalkozót” félig agyonverette az embereivel és elásatta, ám Csecsen túlélte, és kiásva magát feljelentést tett. Nyolc évet kapott, amit egy börtönbeli rendbontás miatt néhány hónappal még megtoldottak, nekitámadt egy volt emberének. Stecurát 2010-ben kiutasították, és azóta pereskedik, hogy visszatérhessen Magyarországra családegyesítés címén, hiszen fia, felesége ma is itt élnek, ám beadványait elutasította a bíróság.
Alvezérét, Seres Zoltánt 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a Táncsics utcában megölték. Egy Kawasaki motorral érkeztek a gyilkosok, akik olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenóval is végeztek. Seres Bentley típusú luxusautóját megelőzte a motor, amelynek utasa AK–47-es gépkarabélyból 15-20 lövést adott le az autó első két ülésén ülőkre.
Érdekes egybeesés, hogy Seres ukrán testőreinek BMW-je Kisoroszinál lemaradt. Az irányítatlanná vált Bentley egy családi ház falába ütközött. A gyilkosok megnézték, hogy meghalt-e Seres, majd a Kalasnyikovot eldobták, és elhajtottak. A motorkerékpárt a merénylet előtt újsághirdetés alapján vásárolták, és Leányfalu focipályája közelében hagyták, onnan másik járművel menekültek tovább.
Roháč, a pancser
A bérgyilkosok pontosan ismerték Seres napirendjét, az áldozat belső köreitől szerezhették az információkat. A nyomozók először külföldi bérgyilkosokra gyanakodtak, még az is felmerült, hogy az 1997-ben Seres ellen már merényletet megkísérlő Jozef Roháč ülhetett a motoron. Ám a külföldi tettes verziója nem állta meg a helyét. Roháč egyébként 1997-ben pokolgépet akart tapadómágnessel felerősíteni Seres Bentley autójának alvázára, ám amikor Seres elindult, a pokolgép leesett, mivel Roháč azt nem tudta, hogy a luxusautó alváza dúralumínium, és nem tapad rá a mágnes. A leesett pokolgépet egy ismeretlen járókelő megtalálta, és az út menti kerítésre tette. Itt bukkantak rá a rendőrök, majd Roháč elfogása után DNS-vizsgálattal igazolták, hogy a szlovák bérgyilkos megfogta a pokolgépet, emiatt három évet kapott robbanóanyaggal való visszaélés miatt, a merényletkísérletre nem volt bizonyíték.
A Seres-merénylet ügyében 2014-ben eredménytelenül fejezte be a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezért a Fővárosi Főügyészség megszüntette a büntetőeljárást az ügy két gyanúsítottjával, Portik Tamással és B. Lászlóval szemben.
A széles körű nyomozás során beszerzett bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Portikék ellen vádat emeljenek, pedig az Energol-vezérre többen is terhelő vallomást tettek. A gyanú szerint Portik megbízásából, a B. vezette motorról a 2002 januárjában családjával együtt Tárnokról nyomtalanul eltűnt Radics Attila lőtte le Serest és Nazzarenót. A labilis Radicsot és családját vélhetően megölték, hogy ne beszélhessen a gyilkosságról. A PestiSrácok.hu értesülése szerint Portikra a 2007-ben 12 évre ítélt egykori Conti Car-főnök, Radnai László, valamint K. Györgyi, az olajos vállalkozó volt bizalmasa tett terhelő vallomást, valamint az 1996 novemberében több lövéssel megsebesített egykori fogathajtó, Lakatos Csaba is beszélt arról a rendőröknek, hogy konfliktus volt Seres és Portik között.