Koszorús Ferencet sokáig elhallgatta, eltagadta a magyar történetírás, amely a második világháború után és a rendszerváltozás előtt nem tudott mit kezdeni az embermentő ludovikás tiszttel.
Az erdélyi származású Koszorús katonának is kiváló volt, 1944-ben viszont emberi nagyságáról tett tanúbizonyságot, amikor páncélosaival a budapesti zsidóság deportálását és a kormányzó ellen szerveződő puccsot megakadályozandó Budapestre vonult.
Erről szól a Hantó Zsuzsa és Szekér Nóra szerkesztésében immár másodízben megjelenő Páncélosokkal az életért című tanulmánykötet.
A hiánypótló könyv Koszorús Ferenc posztumusz vezérezredes tetteit és emlékezetét állítja a középpontba. A hat tanulmány és a mellékelt dokumentumok a lassú történelmi igazságtételt szolgálják, s nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy árnyaltabb képet nyerhessünk a vészkorszakról.
Koszorús sokáig az eltitkolt-elfeledett hősök közé tartozott. A második világháború utáni marxista–leninista alapokra felépített „haladó történettudomány” egyszerűen nem tudott mit kezdeni vele, ezért inkább tudomást sem nagyon vett róla a ’80-as évekig.
Koszorús Ferenc erdélyi magyar származású református családba született 1899. február 3-án Debrecenben. A református kollégium után a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia hallgatója lett; 1918. augusztus 18-án huszárhadnaggyá avatták. Első ezredparancsnoka Tisza István miniszterelnök volt. Az ország megcsonkítása után tovább szolgált, s 1926 őszén felvételt nyert a Ludovika tiszti továbbképző tanfolyamára, ahol vezérkari felkészítést kapott.
1940-ben, amikor addigi szolgálatai elismeréseként kitüntették a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, egyúttal a Ludovika parancsnokhelyettesévé is kinevezték. Az akadémiát a 1941-es Szovjetunió elleni hadjárat miatt kellett otthagynia; júniusban a mozgósított gyorshadtest hadműveleti osztályvezetőjeként részt vett az ukrajnai hadműveletekben, s helytállásával még az év folyamán elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét a hadiszalagon a kardokkal.
1941. október 1-jén a pedig a munkácsi 2. páncéloshadosztály vezérkari főnöke lett. 1942 októberéig frontszolgálatot teljesített a Don menti hadműveleti területen. Ez újabb elismerést hozott neki: a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét a hadiszalagon a kardokkal és a II. osztályú német vaskeresztet. 1942 októberében ezredessé léptették elő, és áthelyezték Budapestre, ahol az I. páncélos hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki, amelynek a hátország védelme mellett egy esetleges kiugrás támogatását is – persze titkos – feladatául szabták.
Figyelemre méltó katonai pálya ez, különösen, ha hozzátesszük, hogy Koszorús a páncéloshadosztályával 1944. szeptember 13-án visszafoglalta Aradot a Vörös Hadseregtől. Koszorús Ferencet azonban nem a szigorúan vett haditettei, hanem a budapesti zsidóság oltalmában kifejtett 1944. július 5-6-i kockázatos vállalkozása emeli a magyar hadtörténet kivételes alakjainak sorába. Ez az akció még ma sem örvend talán olyan közismertségnek, mint amilyet megérdemelne.
Július elején nácibarát, a kormányzó eltávolítását célzó összeesküvés szerveződött a fővárosban, egyúttal pedig Horthy Miklós kifejezett tiltása ellenére elindult a budapesti zsidóság deportálásának szervezése. Koszorús Ferenc a kormányzótól érkező felkérésre önként, a majdnem biztos halált is vállalva jelentkezett, majd páncélosaival elejét vette a puccsnak, és megakadályozta negyedmillió zsidó megsemmisítő- és munkatáborokba szállítását.
Szigorúan véve erről szól a Hantó–Szekér-kötet, ám a tanulmányok, köszönhetően a nagyszámú forrásnak, a gyakorta idézett levél- és naplórészleteknek, betekintést engednek a német megszállás kulisszái mögé, a Horthy Miklós kormányzó mellett szerveződő függetlenségi-ellenállási mozgalom munkájába, s olykor a résztvevők legszemélyesebb gondolataiba is.
A kötet megjelenését mások mellett az Echo Tv és a Karc FM támogatta, s az idei, 2017-es kiadás „extrája”, a DVD-melléklet a könyvhöz kapcsolódó előadások és forrásanyag mellett tartalmazza a szerzőkkel, szerkesztőkel, köztük az 1991. március 15-én posztumusz vezérezredessé előléptetett, a háború után az Egyesült Államokba menekülő Koszorús Ferenc fiával, ifj. Koszorús Ferenccel készült rádióinterjúkat is.
(Páncélosokkal az életért. Szerkesztette: Hantó Zsuzsa és Szekér Nóra. Kiskapu Kiadó, 299 oldal. Ára: 3990 forint)