Immáron 150 esztendeje annak, hogy Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét a budavári koronázótemplomban – Mátyás-templom – magyar királlyá koronázták, lezárva ezzel az osztrák–magyar kiegyezést. A Habsburg-ház emblematikus alakjai közt többen is vannak, akik a nyári időszakban ellátogattak a nagy tóhoz, vagy akár fogságukat töltötték ott, de a közhiedelemmel ellentétben, bár Erzsébetről számos épületet neveztek el a tónál, Sisi sosem járt a pannon tengernél.
Ferenc József először – mint koronaherceg – 1843-ban látta meg a Balatont, Festetics László gróf keszthelyi kastélyában vendégeskedve. Úti jegyzeteiben csodálattal örökítette meg a festői Balaton-felvidéki tájat. A szabadságharc leverését követően 1852-ben látogatott el Magyarországra, s ekkoriban utazott az első tavi gőzösön is. Balatonfüredet érintő útjára kíséretével hintón június 26-án indult Budáról.
A Keszthelyen június 29-én eltöltött pár órát követően délután kezdte meg utazását a Széchenyi István által építtetett első balatoni gőzhajón Füred felé: „A Kisfaludy gőzösön zászlókkal ékesített számtalan ladik és lélekvesztő környezetében délesti 8-órakor szerencsésen megérkezett Keszthelyről az óhajtva várt szeretett fejedelem, a fürdővendégek és a vidékről összesereglett néptömeg által örömnyilatkozatokkal taracklövések közt üdvözöltetett” – emlékezett a korabeli szemtanú.
Nem ez volt az egyetlen útja Ferenc Józsefnek a tavon s ezen a gőzösön. A magyarokkal való kiegyezés előkészítéseként 1857-ben újból Magyarországra érkezett. Habár minden részletet alaposan átgondoltak, és felkészültek minden váratlan eshetőségre, azt nem lehetett előre látni, hogy a pár elsőszülött leánya, Zsófia halála miatt az utat félbe kell szakítani. De a balatoni utazás még belefért. 1857. augusztus 13-án I. Ferenc József a Kisfaludyn hajózott Keszthelyről Balatonfüredre. A korabeli képeken a hajót lobogódíszben ábrázolták. Kétfejű sasos császári zászlók mellett nemzetiszínű lobogók díszítették a fedélzetet. A magyar zászlók sávjában „Kisfaludy” felírást, a másik zászlón pedig a Balaton Gőzhajózási Társaság rövidítését olvashatjuk. A képet sok külföldi lap is leközölte, így az első balatoni gőzhajó és neve, képletesen, de bejárta Európát.
Ezernyolcszázhatvanhatban az a hír járta, hogy Erzsébet királynénak megmutatják majd a szép Balatonfüredet is. A látogatás végül
– a porosz háború miatt – elmaradt, ellenben a híresztelés nagy fejlesztéseket indított el a tó partján: Siófokon felújították a vasútállomást, Ranolder püspök Csopakon pompás kastélyt építtetett, a főurak hajókat, vitorlásokat hozattak a tóra, és megalakult a füredi jachtegylet. Sisi nem jött a tóhoz, s nem láthatta mindezt, de tragikus sorsú fiának, Rudolf koronahercegnek egykori felesége megszerette e vidéket.
Szerényi Gábor rajza
Stefánia belga királyi hercegnő, ekkor már Lónyay Elemér magyar gróf feleségeként, 1892 júniusában járt először a Balatonnál, Füredet kereste fel. A helyi jachtegylet egyébként 1884-től viselte a hercegnő nevét. Az 1892-es többnapos tartózkodása során körbeutazta a környéket, megtekintette Tihanyt, az arácsi halásztanyákat, sétahajózott a tavon, fotókat készített, teniszezett a füredi jachtklub pályáján, majd Esterházy László szállójában tért nyugovóra. Az arácsi szeretetház tevékenysége olyannyira meggyőzte, hogy a háznak lányáról, Erzsébet Mária főhercegnőről való elnevezéséhez is hozzájárult. Ezekben a napokban készült el a Stefánia főhercegnő egy balatoni yachton című fotográfia, amelyet napjainkban az Országos Széchényi Könyvtár őriz.
Nagy gondot fordítottak Stefánia főhercegnő négynapos tartózkodásának minden igényt kielégítő teljesítésére, a vendéglátás a Dőry-villában – ma az impozáns Astoria hotel – zajlott: „Az étkezésre a vendéglátó Stefánia Yacht Egyletnek Dőry Jenő adta át a nyaralóját, itt rendezték be a konyhát és az ebédlőt. A konyha felett rendelkezett és a szükségesek beszerzéséről gondoskodott Zichy Antal gróf, a napi menüt pedig Esterházy Mihályné grófné és Inkey Istvánné báróné állították össze, a konyhában Esterházy Mihály gróf szakácsa működött, akit e célból a gróf a cseklészi kastélyából hozatott el a szükséges eszközökkel és segédszemélyzettel együtt, az asztalra fehérneműt Nádasdy Ferenc gróf hozatott a nádasdladányi kastélyból, az üvegneműt Esterházy Móric gróf veszprémi főispán engedte el pápai kastélyából, az ezüstneműt Hertelendy Ferenc, későbbi zalavármegyei főispán hozatta el Lesencetomajból. A főhercegnő, aki a pompát megszokta, mégis meg volt lepve attól a szép látványtól, amit a megterített és felvirágozott asztal nyújtott.”
Stefánia 1896-ban még visszatért Balatonfüredre. Emlékét Siófok is őrzi, hisz kirándulásai során megszállt a Sió és a Hullám szállodákban, valamint a siófoki jachtkikötőt is róla nevezték el. Siófokon 2005 óta Sörös Rita alkotása, mellszobor örökíti meg a kalapos főhercegnőt.
A boldog békeidők végével a Habsburgok és a Balaton kapcsolata némiképp megváltozott. Elég, ha csak IV. Károly utolsó magyar király tihanyi fogságára gondolunk. A boldoggá avatott IV. Károly 1921. október 26-tól október 31-ig tartózkodott feleségével, Zita királynéval az apátságban, nem sokkal később Madeira szigetére száműzték őket. Halbik Ciprián apát így idézte fel alakjukat: „Naponkint áldoztak, okt. 31. távozásuk délutánján gyóntak… vacsorájuk végeztével ismét a kápolnába vonultak, s innét indultak a már készenlétben levő automobilokhoz. A kápolnából való induláskor találkoztam velük, ismét egy néma, de meleg kéz-szorítással búcsúztak. Hat automobilban indultak a nagyszámú kísérettel, ezek közt gróf Apponyival és gróf Szécheny Dénes nagykövettel Aszófőig, hol 3 vonat várakozott rájuk…”
Tihanyhoz egy másik Habsburg neve is köthető. József főherceg, akit a legmagyarabb Habsburgnak is neveztek, tihanyi nyaralókastélyát 1924-ben kezdte el építtetni Kotsis István tervei alapján. Az elbűvölő nyári rezidencia később a tihanyi fotográfiák, képeslapok központi dísze lett. Persze nem sokáig, mert az épületet az 1950-es években kisajátították, s párt-üdülőnek nevezték ki. A proletariátus abszolút hatalmát és a vagyoni egyenlőséget hirdető hazai kommunista vezetők előszeretettel látogatták az egykori „burzsoá” kastélyt. Mivel azonban a kiszolgáló személyzetnek és a kevésbé neves pártfunkcionáriusoknak is kellettek a férőhelyek, ezért hozzáépítettek még épületeket. A rendszerváltást követően privatizálták, s hogy teljes legyen a történelmi tabló: állítólag itt szállt meg pár éve Brad Pitt hollywoodi filmcsillag is.
Károly-emlékszoba és kálvária Tihanyban, Stefánia-lakosztály Balatonfüreden, Stefánia-mellszobor Siófokon – ezek a helyszínek, elnevezések mind-mind őrzik a Habsburgok történelmi lábnyomát a tónál. Igaz, hogy az egyik füredi savanyúvízforrást is egykoron Ferenc Józsefnek hívták, de 1952 óta Kossuth Lajos a neve. Egy eldugott, ám annál szebb helyen még mindig találkozhatunk Ferenc Józseffel: a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiástól északra, nem messze a nagy tótól, az úgynevezett Hatlábú pajtánál áll Ferenc József fája, egy több mint 250 esztendős öreg bükk.
Erőteljes matuzsálemfa, amely szimbolikusan hirdeti, az egykori Habsburg-dinasztia a Balaton vidékén is történelmi nyomokat, emlékeket hagyott.
