Itt nem lesz szükség mobiltelefonra, mert nincs térerő a biztonság miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) zuglói árverési csarnokában.
Olyan ódon raktárépületben kalauzol bennünket Leopold Róbert vám- és jövedéki szóvivő, ahol már évtizedek óta tárolják az adó- vagy köztartozás miatt lefoglalt tárgyakat. Olaj-, naftalin- és könyvszag keveredik a poros levegőben, különböző berendezési tárgyak, személyes holmik, alkatrészek, műszaki cikkek sorakoznak raklapokon bedobozolva, kínai feliratú ládákban felstószolva, vagy polcokon, ruhafogasokon.
Található itt jó kinézetű női bunda és férfi bőrkabát is. Autók is vannak, ám azok máshol állnak, a csarnoktól negyedórányira lévő telepen őrzik a többnyire szebb napokat látott, sok ezer kilométert futott, gyakran ütött-kopott járműveket. Ennek ellenére időnként azért egész szép példányokat és ritkaságokat is ki lehet fogni. Hogy mi a közös bennük? Árverésre, újabb gazdára várnak.
Az adóhivatal az aukciókat leginkább már elektronikusan tartja, ugyanis napjainkra a hagyományos, azaz a fizikai részvételhez kötött kikiáltások száma jelentősen csökkent, országosan jó, ha évente százat tartanak. Ezeket is itt, a telephelyen, a csarnokban rendezik, ám elkülönítettebb, intimebb helyiségben. Olyanban, ahol a földtől a plafonig sorakoznak azok a festmények vagy kerámiák, amelyektől évek alatt sem sikerült megválni.
Persze az értékesebbeket azonnal elkapkodják. Pillanatok alatt elkeltek többek között Neogrády László, Molnár C. Pál, Sass Brunner Erzsébet, Wolsky András, Barcsay Jenő művei. E műtárgyak árverezésénél a NAV-nak szakértő becsüs szolgáltatásait kell igénybe vennie, hasonlóan, mint a lefoglalt ékszereknél.
Mivel mindig újabb és újabb „áruk” érkeznek, a csarnok és a többi helyiség is olyan, mintha magányos ház vagy múzeum padlásán járnánk. Arra is volt példa – meséli vezetőnk –, hogy egy-egy művész az általa készített portékát kínálta fel a pénzbírság kiegyenlítésére.
Ez nem minden esetben elfogadható, de volt, hogy a NAV szakemberei rábólintottak az ajánlatra, mert azt látták, hogy a tartozás így hamarabb kiegyenlíthető. Tehát lehet mérlegelni, vannak megoldási lehetőségek.
Azt is megtudjuk, hogy azért tértek át az elektronikus árverésre, mert sok esetben egymással összejátszó érdeklődők jelentek meg, és a licitálás finoman szólva sem a fair play szabályai szerint történt. Magyarul: előre megbeszélték egymás között, hogy ki nyer majd.
Többféle árverési típus létezik. A vám- és bűnügyi árveréseken történik például a hatóság rendelkezésére álló tárgyak aukciója. Itt jellemzően a büntetőeljárásokban lefoglalt és elkobzott ingóságok, csempészésre használt gépjárművek, fémkereskedelmiengedély-köteles anyagok, vas-, réz-, egyéb fémhulladék, illetve az egyéb ingóság szerepelnek.
Persze ezeknél a legnagyobb az érdeklődés, tíz tételből hét-nyolc darab már az első árverésen elkel. Nem csoda, hiszen ebben a raktárban tényleg minden van, a szaunától kezdve a traffipaxokon keresztül az ékszerkészítő sablonokig.
Amikor itt jártunk, akadt bőrgarnitúra, rengeteg ruha, papíráru és könyv, amely mellett megfért az ipari sütő és hűtő is. Pontosan látszik, hogy melyik tárgyat milyen tevékenységű cégtől foglalták le. Az egyik eldugott sarokban poros játékautomaták sorakoznak: ezek több éve itt állnak, hiszen forgalomba nem kerülhetnek, mivel változott a szerencsejáték-törvény.
Úgyhogy nem valószínű, hogy bárki is elvinné dísznek. Egyelőre marad az a tucatnyi régi típusú traffipax is, amely bőröndökben sorakozik. Ezt sem lehet csak úgy elvinni, a forgalmazó cég ellen indult eljárás, az ügy folyamatban van.
Persze nem csak most vannak extrém holmik itt, ezek értékesítése eltérő képet mutat. Ám néha esetükben is sikeresen lehet árverezni. Például állatorvosi műtőasztalt, kutyacipőt és kutyaruhát, drágaköveket. De túladtak már két darab tízszemélyes limuzinon, próbababán, halottaskocsin és menyasszonyi ruhán, több száz tétel zoknin, kis repülőgépen, veteránautón is.
Előfordul olyan eset is – meséli Leopold Róbert –, amikor komoly licitháború alakul ki. Leginkább az autóknál, ahol több használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó vállalkozó verseng, hogy nyertesként kerüljön ki.
Nem ritkán a becsérték többszöröséért kel el egy-egy ilyen autó, sok esetben az árverés zárását követően még 60-90 percig licitálnak az ügyfelek, hiszen arra van lehetőség, hogy amennyiben érvényes licit érkezik a lezárás előtt, úgy hosszabbítanak. Ezt a minél magasabb vételár érdekében alakították ki, tekintettel arra, hogy a befolyt összegből az adós tartozását fedezik.
Ami az árakat illeti, az ingatlanok esetében egy miskolci iparterület volt a legdrágábban értékesített vagyonelem, az árverésre három évvel ezelőtt került sor, gazdára 135 millió forintért talált. Az ingóságok esetében 2011-ben teleszkópos homlokrakodó gépért fizették a legtöbbet, 24 millió forintot. Árban egyébként nem sokkal előzte meg az idén aukcióra bocsájtott kisrepülőgépet, melyet 22 millióért vittek el.
Változó képet mutat az úgynevezett tartós élelmiszer kategória is, ahol főleg a kedvező ár lehet az a tényező, amely a licitálókat vonzza. Minőségi borok, egyéb szeszes italok, üdítők, cukor, rizs szerepelnek nagyobb tételben ebben a kategóriában.
Tekintettel arra, hogy a „megnyert” élelmiszert csak az azt meghirdető igazgatóságon lehet átvenni, itt behatárolt az érdeklődők köre, hiszen egy-egy mennyiségért általában nem utaznak az ügyfelek akár több száz kilométert. Így igyekeznek több árverést is megnyerni ugyanazon a helyen, hogy megérje nekik azokat egyszerre elszállítani.
A befejezett árverések sikerét az is bizonyítja, hogy pár év alatt megduplázódott a számuk: míg 2014-ben 17 345, addig 2017-ben már 35 266 darabról beszélünk. Mindezekből tavaly közel 1,6 milliárd forint bevétel származott.
A fentiek tükrében felmerül a kérdés, mely portékákra van a legnagyobb kereslet. A szakértő szerint olyanokra, amelyeket a vevők könnyen továbbértékesíthetnek, újak vagy nem túl régi gyártásúak, azokat még több évig lehet használni, értékállóak, és nem utolsósorban a meghatározott becsértékük – és minimáláruk – kedvező.
Ha pedig sorrendet kellene felállítani, akkor a gépjárművek, műszaki cikkek, elektronikai termékek, üzletberendezések szerepelnének dobogós helyen, az egyéb használati termékek, bútorok, ruhaneműk, tartós élelmiszerek esetében már jobban meghatározza a termék fajtája és minősége az értékesítés sikerességét.