Figyelemfelkeltő volt a francia állami csatorna, a France 2 február eleji műsora, a Cash Investigation (Pénzügyi nyomozás), amely bemutatta, Bordeaux környékén milyen hatalmas mennyiségben használnak a bortermelők vegyszereket a jó termés biztosítására. Két hét múlva az adás hatására Bordeaux-ban környezetvédő szervezetek felhívására vagy hatszázan mentek ki az utcára azt követelve a hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a környéken élő lakosság, a kisgyermekek, de a vegyszerekkel dolgozók egészségének védelmében is.
Tavaly több tudományos kutatócsoport egybehangzóan azt jelentette, hogy a szőlő olyan „ősi” betegségei ellen, mint a peronoszpóra, a lisztharmat vagy a szürkerothadás, egyre hatástalanabbak a rendelkezésre álló növényvédő szerek. Alaposabban permetezünk, még sincs semmilyen hatása – ez a gazdák véleménye. Hát persze hogy a bortermelők minden eszközzel meg akarják védeni a csodálatos nedűt adó fürtöket! Bordeaux francia nemzeti kincs. A borgazdálkodástól nem lehet elválasztani a környéket: a bortermelés a megye 542 településéből 441-ben meghonosodott. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek majd nyolcvan százalékán szőlőtermesztés folyik. Mintegy háromszáz bortársaság pincéiben évente együttesen ötmillió hektoliter vörösbort állítanak elő, amely világszerte négymilliárd euróért talál vevőre. A térségben a borkultúra a legnagyobb munkaadó is: mintegy 6600 szőlőtermesztő talál állást az ágazatban.
Érezhetjük, hogy milyen nagy fába vágta a fejszéjét az, aki ebbe a mezőgazdasági iparágba akar belekötni. „Semmi újat nem mondott a televíziós műsor – jelezte a Sud Ouest című helyi lapnak Bernard Farges, a bordeaux-i bortanács elnöke. – A probléma már régóta ismert, és azon vagyunk, hogy ezt orvosoljuk.” Farges szerint az adás – amely igen jó nézettséggel ment: hárommillió nézőt vonzott a készülékek elé – főleg az agrokémiai ipar óriásait vette célba. „Természetesen nem lehet megfeledkezni azokról, akik bizonyos vegyszerek miatt vagy téves használatuk következtében megbetegedtek, de ilyen esetek jóval kisebb számban fordulnak elő, mint korábban” – állította a borászati szakember.
A tüntetők mintha más véleményen volnának. Nem egy közelmúltbeli esetet felsoroltak, amikor olyan szőlőmunkások fordultak bírósághoz kártérítési perrel, akik évekig vegyszerekkel dolgozva rákos megbetegedést kaptak. A perek nagy része még folyamatban van. 2014-ben előfordult olyan eset is, hogy a szőlőtáblákhoz közel fekvő iskolából 23 gyermeket és tanárukat kellett mérgezési tünetekkel kórházba szállítani. Az egyik falusi tüntető elmondta azt is: vannak időszakok, amikor a vegyszer szaga annyira érződik a levegőben, hogy inkább behívja az udvaron játszó unokáit. Tavalyelőtt indult egy per, amellyel szakmai betegségek listájára való felvételt kértek a vegyszerkezelések következtében megbetegedettek.
Mely adatok különösen nyugtalanítók? Franciaországban a piacra kerülő élelmiszerek 97 százalékában találtak vegyszert, legalábbis nyomokban. Ez nem azt jelenti, hogy csupán a megvizsgált termékek három százaléka lenne emberi fogyasztásra alkalmas. A nyolcvanezer megvizsgált termék több mint ötven százalékának csak a felületén találtak parányi permetrészeket, amelyek megfelelő kezeléssel, például mosással eltávolíthatók. Ám a termékek másik fele aggodalomra adhat okot. Franciaországban évente 65 ezer tonna növényvédő szert használnak fel, ezzel az európai országok között az élen állnak. Gironde megyére, a bordeaux-i hazájára 3320 tonna jut. A szőlőbirtokok, amelyek Franciaország első számú bortermelő vidékének számítanak és természetesen „eredet-ellenőrzöttek”, különösen ki vannak téve a túlvegyszerezésnek. A Jövő Nemzedékei nevű környezetvédelmi csoport 2013-as vizsgálata szerint az itt használt növényvédő szerek molekulái – az európai és amerikai szabványok szerint is – 45 százalékban rákkeltők. A Bordeaux környéki szőlőmunkások és a táblákhoz közel lakók hajszálaiban 11-szer több vegyszermaradványt találtak, mint a máshol élőknél.
De mi a helyzet a fiatalabb korosztálynál? A Cash Investigation felmérése húsz olyan diákot érintett, akinek iskolájához veszélyes közelségben vannak szőlőbirtokok. A tanulók hajmintáit elküldték egy luxemburgi intézetbe kivizsgálásra, ahol 44-féle vegyi anyagot mutattak ki bennük. Az eredményeket a kevésbé szennyezett helyeken élő gyermekekkel összevetve 18-szoros eltérést tapasztaltak a gironde-i diákok kárára. Franciaországban a fiatalkorúak közt a második számú halálesetnek számítanak a gyermekkori rákmegbetegedések. A születési rendellenességek, gyermekkori hormonális zavarok száma évről évre nő: 1980 óta évente egy százalékkal több gyermeknél alakul ki rák, azaz minden évben 2500 esettel többet regisztrálnak. E betegségek és a növényvédő szereknek való kitettség közt létezik kapcsolat – állapították meg a televíziós adásban is nyilatkozó orvosszakértők. 2013-ban egy, a térségben végzett tanulmány rámutatott arra, hogy „lehetséges a kapcsolat” a megye déli részén tapasztalt gyermekrákesetek és a növényvédő szerek alkalmazása között.
Mely cégek ellenőrzik a világ növényvédőszer-piacát? Gyakorlatilag hat hatalmas vállalat osztozik az agrokémiai ipar évi ötvenmilliárd dolláros bevételén: az amerikai óriáscégek közül a Monsanto, a Dow és a DuPont, német részről a Bayer és a BASF, valamint a svájci Syngenta. Ha valahol felüti a fejét a növényeket pusztító betegség, ők szinte minden ilyen esetre tudnak megoldást: vegyék meg ezt a terméket, szórják ki azt, permetezzék gyakran ezzel a tőkéket! Ám gyakran vádolják őket azzal, hogy az áttételes hatással, a környezetkárosítással nem számolnak, mint arról számos eset tanúskodik. A francia nemzetgyűlés tíz gironde-i képviselője – kilenc szocialista és egy környezetvédő – azonnal érzékelte, hogy az esőben megtartott február közepi tüntetés, amelyet civil szervezetek verbuváltak össze, könnyen átfordulhat politikai elégedetlenségbe. Ha nem tudsz ellene tenni, ha nem ellenőrzöd a folyamatokat, akkor állj az élére! – e gondolattól vezérelve gyorsan bejelentették, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására tesznek javaslatot, hogy az áttekintse az egészségügyi és környezeti károkat, amelyeket a növényvédő szerek Bordeaux környékén okoznak. Nemcsak a szavazó polgároknak, hanem ezek szerint a képviselőknek is rövid az emlékezetük – figyelmeztetett egy helyi újság. 2012-ben ugyanis a szenátus vizsgálódott ez ügyben, és egy szocialista és egy konzervatív szenátor jelentését el is fogadták. Az egy évig készült jelentés rendkívül alapos munka volt: számtalan tudós, mezőgazdasági szakember, nem kormányzati szerv véleményét ötvözte, és részben törvényi formát is öltött. A vizsgálat megerősítette: a növényvédő szerek túlzott használata összefügg a velük dolgozók és a környéken lakók betegségeivel. A prosztatarák, a leukémia, az agydaganat, a Parkinson-kór, az idegi és viselkedési zavarok mögött a vegyszereket gyanítják. A diagnózis négy éve kész, végre talán cselekedni is kellene.
