Az idei ősz rendkívül alacsony dunai vízszintjének köszönhetően a meder jelentős része került szárazra. Országszerte hajókat, építményeket és más régészeti lelőhelyeket fedeztek fel a szakemberek – a ráckevei Árpád Múzeum gyakran kezdeményezője vagy éppen részese volt a felfedezéseknek. Tóth János Attila, a hazai búvárrégészet meghatározó alakja, a múzeum munkatársa Százhalombattánál XVI. századi malomhajó és több malomkő maradványait találta meg.
Tökölnél második világháborús bombázó roncsdarabja került a felszínre, valamint egy valószínűleg XVIII. századi kő-fa szerkezetű építmény is. Szigetcsép és Szigetújfalu határában különleges, még tanulmányozásra váró hajóroncsdarabokat, illetve valószínűleg a második világháború idejéből származó cölöpépítményt találtak. A Kalocsa melletti Ordasnál meglepően ép, nagy valószínűséggel XVII–XVIII. századi malomhajó 13 méteres roncsa került elő. A Ráckevei-Dunában oldalpásztázó szonárral találtak hajóroncsot és második világháborúval összefüggésbe hozható lelőhelyet.
Az aszály korábban is segítette a régészek munkáját. 2011 őszén a magyarországi Duna-szakasz legrégebbi hajóleletét találták meg Dunaföldvár egyik zátonyszigetenél. A hajó anyagául szolgáló tölgyet 1316 után vághatták ki. Ilyen régi hajómaradvány egyben addig nem került elő. A bárkát nem emelték ki, csupán dokumentálták az elhelyezkedését. A „vasaló alakú”, zömök hajótest nagy valószínűséggel egy régi hajómalom maradványa, a feltevést korabeli írás is megerősíti. Egy 1327-ből való oklevél szerint Földvárnál egy hajómalom kötelét vágták el. A szakemberek számára ez szenzáció, hiszen ritkán fordul elő, hogy egy írott forrás és a régészeti munka eredménye találkozik, vagyis a középkori oklevélben épp ezt a hajómalmot említhetik.
A Drávából is fontos emlékek kerülnek elő. Drávatamási körzetében először 1992-ben találtak bödönhajót – közel tíz méter hosszú, egyetlen fatörzsből kivájt facsónakot –, azóta több tucat hasonló szerkezet került elő. Ezek az alkalmatosságok a középkorban fontos szerepet játszottak a folyami átkelésben, a termények szállításában. Tóth János Attila tíz éve Barcsnál húsz méter hosszú hajóroncsra bukkant az államhatáron. A hajó tatja a magyar oldalon, az orra horvát területen van.
A folyami mellett a tavi régészet is időről időre szolgáltat szenzációkat. A tószabályozás előtt a Balaton vízszintje akár két-három métert is ingadozott, így sok minden van most a víz alatt, ami egykor a felszínen volt. Balatonalmádi és Örvényes közelében például római kori épületmaradványokat rejt a víz. A Losta nevű szigetről, illetve faluról sokan hallottak, amelyet egy XIII. századbeli oklevélben említenek, a Tihanyi-félszigettől nyugatra feküdhet. Eddig azonban nem bukkantak a nyomára. A szakemberek szerint a tó római és bronzkori, sőt Árpád-kori leleteket is rejt.